Harangedény-jelenségnek nevezzük, hogy az időszámításunk előtti harmadik évezred közepén a brit szigetektől Észak Afrikáig, Portugáliától egészen Budapestig elterjedt egy egységes harangedényeket készítő kerámiaművesség, csontgombok, csontból készült függők viselése, valamint íjászathoz kapcsolódó fegyverek – tájékoztatott a szakértő. Ezen a hatalmas területen szinte hasonló tárgyak jelennek meg, kissé eltérő változatokban – tette hozzá.
A tudósok archeogenetikai módszerekkel igyekezték megfejteni a jelenség okát. Kulcsár Gabriella szerint az időszakra jellemző migráció lenyomatát képezi. Bár nagy mértékű vándorlás nem volt az Ibériai-félsziget felől Közép-Európa felé, de kisebb népességmozgásokkal számolnunk kell – hangsúlyozta a régész.
Északnyugat-Európa – különösen a Brit-szigetek – történetének kutatásai azt bizonyítják, hogy az említett időszakot jelentős népességmozgás és -csere jellemezte. A szigetország területén néhány száz év alatt történt lassú migrációnak köszönhetően a népesség 90 százaléka kicserélődött, mely jelentős változást hozott a térség genetikai állományában. „Ez jelenti a brit genetikai állomány alapját” – mondta a Kulcsár Gabriella.
A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják kedd este hét órától az InfoRádióban.
