A 18 hónapra előirányzott összeg több mint felét - 36,6 millió dollárt - a helyi gazdálkodók támogatására fordítják, hogy olyan megoldásokat vezessenek be, amelyekkel megakadályozható, hogy a földjeikről származó - trágyával és vegyi anyagokkal - szennyezett vizek a folyókba, majd a korallzátony területére kerüljenek, rontva a vízminőséget - olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

Turnbull szerint az olyan megoldásokkal, mint árkok ásása és növényzet telepítése, lassítható a folyamat, és megakadályozható, hogy az összes szennyező anyag a nyílt vízbe kerüljön. Az ausztrál miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy "nagyon erős összefüggés van" a vízszennyezettség és a korallokra súlyos fenyegetést jelentő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) inváziói között.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) és az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) számára elkülönített hatmillió dollár a korallállomány helyreállítását célzó nagyszabású kutatási és fejlesztési program finanszírozását szolgálja.

Az intézet továbbá tanulmányt készít azokról az intézkedésekről, amelyekkel erősíteni lehetne a korallok ellenálló képességét a hőmérsékleti változásokkal szemben, megóvva őket a további fehéredéstől. Az intézet munkatársa, Line Bay szerint az intézkedések két csoportra oszthatóak: egyik részük a globális felmelegedés hatásainak megelőzését, másik részük a már bekövetkezett károk helyreállítását szolgálná.

Az "asszisztált evolúció" elvére épülő megelőzési módszerek közé tartozik például, hogy a Nagy-korallzátony melegebb északi térségében élő korallokat betelepítik a "hűvösebb, ám melegedő" déli területekre.

Több mint 10 millió dollárt szán az ausztrál kormány a korallevő töviskoronás tengericsillagokkal való "leszámolásra", amelynek jegyében további 4,9 millió dollárt fordít a korallzátonyt felügyelő hatóság hajóállományának növelésére.

Ezek a falánk tengericsillagok étkezés közben ráhelyezkednek gyomrukkal a koralltelepre és emésztősavaik feloldják a korallpolipokat, amelyeknek csupán a csupasz váza marad hátra. A tengericsillagok inváziói sebezhetőbbé teszik a virágállatokat a korallfehéredéssel, a szélsőséges időjárással és a klímaváltozás hatásaival szemben.

A kormány bejelentésére reagálva a Greenpeace Australia Pacific közölte, hogy a gazdálkodók támogatása csupán a probléma felületes kezelése, ugyanis a zátonyra a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb fenyegetést. Mint aláhúzták, a koralltelep soha nem látott mértékű korallfehéredést szenvedett el az elmúlt két évben és a küszöbén áll egy harmadik fehéredésnek, az egymás utáni években bekövetkező jelenségre nem volt még példa.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.