eur:
409.41
usd:
374.66
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Komoly gond derült ki az embereken is alkalmazott csodamódszerről

Komoly gond derült ki az embereken is alkalmazott csodamódszerről

Eddig ismeretlen mellékhatásokkal járhat az egyre meghatározóbb génszerkesztési technika, a CRISPR/Cas-9 használata. Egy új tanulmány szerint a módszer alkalmazásával nem várt mutációk jelenhetnek meg.

A "molekuláris olló" 2015-ben az év tudományos áttörése volt, a lényege, hogy pontosan és gyorsan lehet vele azonosítani és szerkeszteni a kiválasztott genomi régiót. Számtalan területen kísérleteznek már vele, de a mellékhatásai még nem egészen tisztázottak. Ennek felderítésében léptek előbbre egy mostani kutatás segítségével.

Itt megnézhet egy videót a CRISPR működéséről:

Kísérletek

Számos kísérletet hajtottak már végre a CRISPR eljárással. A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni.

Génszerkesztéssel változtatták meg a birkák gyapjának a színét kínai kutatók. A színváltoztatásra irányuló korábbi kísérletek kizárólag egerekre korlátozódtak.

Tavaly egy génsebészeti gyógyítási kísérletbe kezdtek a Szecsuáni Egyetem kutatói: kiiktattak egy gént, amelynek köszönhetően az immunsejtek képesek lesznek legyőzni a ráksejteket. Egy kisbaba leukémiáját az akkori hírek szerint meggyógyították.

A Columbia Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói fel akarták térképezni az génszerkesztési eljárás egész genomra gyakorolt hatását. A korábbi, mellékhatásokat vizsgáló kutatások ugyanis számítógépes modellezéssel igyekeztek feltárni, hol fordulhatnak elő mutációk, és csak azokat a területeket ellenőrizték - írta az IFL Science.

A mostani kutatásban két, vakság ellen CRISPR-rel módosított egeret vizsgáltak meg. Miután egész genomjukat szekvenálták (feltérképezték) és összehasonlították a nem módosított egerekéivel, kiderült: a vakságot gyógyították, de a módszer átalakította a gén más részeit is.

Nagyjából 1500 kisebb nukleotid-mutációt, és közel 100 jelentősebb kromoszómavesztést és DNS-meghosszabbodást azonosítottak.

Ezzel együtt nem a CRISPR-módszer használatának felfüggesztését javasolják, hanem azt, hogy sokkal jobban ismerjék meg a kutatók a génszerkesztés mellékhatásait.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×