-4 °C
A "molekuláris olló" 2015-ben az év tudományos áttörése volt, a lényege, hogy pontosan és gyorsan lehet vele azonosítani és szerkeszteni a kiválasztott genomi régiót. Számtalan területen kísérleteznek már vele, de a mellékhatásai még nem egészen tisztázottak. Ennek felderítésében léptek előbbre egy mostani kutatás segítségével.
Itt megnézhet egy videót a CRISPR működéséről:
Kísérletek
Számos kísérletet hajtottak már végre a CRISPR eljárással. A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni.
Génszerkesztéssel változtatták meg a birkák gyapjának a színét kínai kutatók. A színváltoztatásra irányuló korábbi kísérletek kizárólag egerekre korlátozódtak.
Tavaly egy génsebészeti gyógyítási kísérletbe kezdtek a Szecsuáni Egyetem kutatói: kiiktattak egy gént, amelynek köszönhetően az immunsejtek képesek lesznek legyőzni a ráksejteket. Egy kisbaba leukémiáját az akkori hírek szerint meggyógyították.
A Columbia Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói fel akarták térképezni az génszerkesztési eljárás egész genomra gyakorolt hatását. A korábbi, mellékhatásokat vizsgáló kutatások ugyanis számítógépes modellezéssel igyekeztek feltárni, hol fordulhatnak elő mutációk, és csak azokat a területeket ellenőrizték - írta az IFL Science.
A mostani kutatásban két, vakság ellen CRISPR-rel módosított egeret vizsgáltak meg. Miután egész genomjukat szekvenálták (feltérképezték) és összehasonlították a nem módosított egerekéivel, kiderült: a vakságot gyógyították, de a módszer átalakította a gén más részeit is.
Nagyjából 1500 kisebb nukleotid-mutációt, és közel 100 jelentősebb kromoszómavesztést és DNS-meghosszabbodást azonosítottak.
Ezzel együtt nem a CRISPR-módszer használatának felfüggesztését javasolják, hanem azt, hogy sokkal jobban ismerjék meg a kutatók a génszerkesztés mellékhatásait.
