Permafrosztnak azokat a területeket nevezzük, amelyek örökké fagyottak. Tehát télen-nyáron a teljes talajréteget felülről lefelé fagy takarja, víz nincsen benne folyékony halmazállapotban - mondta el az InfoRádiónak Mika János, az Esterházy Károly Egyetem tanára. 

Átmenetileg rövid időre a talaj teteje esetleg megolvad, de igazából nem ez a veszélyes, hanem az, ha teljesen megolvad ez a réteg - mutatott rá az éghajlatkutató.

"Ez azért veszélyes, mert alatta évmilliók óta befagyott szén-dioxid és metán van. Ha

a sok millió négyzetkilométeres területen történő olvadás során a földbe zárt metán-hidrát anyag felszabadul, a légkörben azonnal metánná alakul. 

A metán pedig egy üvegház-hatású gáz: egy metánmolekula 22-szer erősebben tolja el az energia-egyensúlyt, mint egy szén-dioxid molekula" - hangsúlyozta Mika János. 

Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy egy szén-dioxid molekula körülbelül kétszázszor akkora mennyiségben szabadul fel, mint a metán.

"Összességében tehát még mindig a szén-dioxid okozza a klímaváltozás túlnyomó részét, de azért a metán is kellemetlen"

- fogalmazott.

A szén-dioxid úgy kerülhet be a levegőbe, hogy a korábban a talaj alá került növényi maradványok bomlásnak indulnak és szén-dioxid is keletkezik, ez pedig olvadáskor kijut a fagyott talajból. 

"Azonban a melegedésnél nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tenyészidőszak időtartamának növekedése segíti a most kint lévő növényeket a fejlődésben, amelyek pedig asszimiláció útján szén-dioxidot építenek be magukba. Tehát minden bizonnyal a melegedés a mostani növénytakaró szempontjából erőteljesebben esik a latba, mint a föld alól kiszabaduló szén-dioxid" - mutatott rá Mika János.