eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles

Magyar kutatók felfedezése az „agy útjelzőiről”

Olyan idegsejtcsoportot fedeztek fel magyar tudósok a felnőtt agyvelőben, amely az újonnan keletkező agysejtek vándorlását szabályozza. „Az a megfigyelésünk, hogy ezeket a sejteket sérüléssel aktiválni tudjuk, arra utal, hogy talán megvan a lehetőség arra, hogy egy távolabbi lépésként tudatosan befolyásolni, aktiválni tudjuk őket, és ezáltal az újonnan született sejteket a helyére juttathassuk” - mondta Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómia- Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.

A regeneráció az agyvelőben azért fontos, mert nagyon széles spektrumot érint: vannak olyan betegek, akik agyi sérüléssel küzdenek, például infarktus miatt. Itt meg kell próbálni a súlyosan sérült agyi részt regenerálni, hogy a funkcióját újból el tudja látni. A másik kínzó probléma – főleg az öregedő társadalmunkban – a neurodegeneratív betegségek, ahol az életkor előrehaladtával az agyvelő idegsejtjei pusztulnak.

Ha meg tudnánk fejteni, hogy hogyan lehet arra terelgetni új idegsejteket, hogy a funkciókiesést valamennyire pótolni tudják,

az nagyon sok embert érintene.

Hogyan működik az agy regenerációja?

Erre sajnos az a válasz, hogy nagyon nehezen. Ha összehasonlítjuk más szövetekkel, akkor az agy regenerációs képessége rendkívül csekély. Az emberi agyvelőnél pedig még csekélyebb. Az ember agyában igazából csak két helyen van olyan terület – és ott is csak nagyon korai életkorban – ahol újonnan születő sejtek keletkeznek. Legalább ekkora az a probléma, hogy az újonnan született sejteket el kell juttatni oda, ahol szükség van rájuk. A migrációt valakinek irányítania kell.

Mire vonatkoztak az Önök kutatásai?

Egy olyan idegsejtcsoportot sikerült leírni a felnőtt agyvelőben, amelyek

az újonnan született sejtek vándorlását tudják irányítani.

Ez azért újszerű megfigyelés, mert eddig azt gondolták, hogy az idegszövetben lévő, inkább támasztó funkcióval bíró gliasejtek azok, amelyek a migrációt segíteni tudják.

Magyar kutatók felfedezése az „agy útjelzőiről”

Mi viszont egy olyan érett idegsejtcsoportot azonosítottunk, amelyben az idegsejtek képesek arra, hogy a környezetüktől ingereket vegyenek fel, azt össze tudják hangolni, és ennek megfelelően tudják az újonnan született sejtek a vándorlását biztosítani.

Rágcsálókban végeztük ezeket a kísérleteket, mivel – szemben az emberrel – a rágcsálókban a szaglórendszerben naponta tízezer számban születnek idegsejtek az agy egy bizonyos területén, az agykamra falában, de innen egy nagyon hosszú úton kell elvándorolniuk a szaglógumóba. Ez nagyon fontos egy rágcsálónak, mert ahhoz, hogy jól tudjon szagokat megkülönböztetni, folyamatosan építgetnie és módosítgatnia kell ezt az agyterületet.

Ezt azonosítottuk a rágcsálókban, és megmutattuk azt az idegsejtcsoportot, amely segíti ezt a vándorlást. Tisztáztuk, hogy pontosan hogyan segíti a szomszédnak a vándorlását, utána pedig emberi magzatokban is sikerült azonosítani ezt a sejtcsoport ugyanezen a helyen óriási számban. Annak azonban nem tudjuk, hogy mi lehet a szerepe, hogy

egészen idős emberek agyi mintájában

is meg tudtuk mutatni ezt a sejtpopulációt.

Mondhatjuk azt, hogy ez egyfajta útjelző rendszer?

Abszolút mondhatjuk, hiszen egy olyan idegsejtcsoportot találtunk, amiben a sejtek azért vannak ott, hogy megmutassák az újonnan született idegsejteknek, hogy merre kell menniük. Nagyon szellemesen működnek, mert a közeget, amelyben az újonnan született sejteknek előre kell küzdeniük magukat, nagyon finoman, helyspecifikusan elbontogatják.

Így segítik a regenerációt lehetővé tevő sejteknek az előrejutást.

A Semmelweis Egyetem Anatómia- Szövet- és Fejlődéstani Intézetében történt a kutatás, amit a Nemzeti Agykutatási Programban tudtunk megvalósítani. A vizsgálatokat a bécsi orvosi egyetemmel és a stockholmi Karolinska Intézettel együtt végeztük. Bécsből Harkány Tibor és Kovács G. Gábor professzorokat, Stockholmból pedig Tomas Hökfelt professzort kell megemlítenünk.

A felfedezésnek mi a gyakorlati haszna? Az, hogy tudjuk, hogy mire valók ezek a sejtek, vagy adott esetben befolyásolni, használni is tudjuk őket?

Az a megfigyelésünk, hogy ezeket a sejteket sérüléssel aktiválni tudjuk, arra utal, hogy talán megvan a lehetőség arra, hogy egy távolabbi lépésként

tudatosan befolyásolni, aktiválni tudjuk őket, és ezáltal az újonnan született sejteket a helyére juttathassuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×