Olyan vizsgálatokat gyűjtöttünk össze, amelyeket a világ különböző részein, 15-20 országban végeztek. A kutatáshoz összesen 49 vizsgálat eredményeit használtuk fel – mondta Kröel-Dulay György.

„Ezekben az 5-10-20 évig tartó melegítéses kísérletekben azt néztük meg, hogy a melegítés hatására hogyan változik meg a talaj széntartalma. Ami változás ugyanis ott bekövetkezik, az valószínűleg a légkörbe kerül, és ezáltal hozzájárul a légkör széndioxid-tartalmának növekedéséhez” - közölte a kutatóközpont munkatársa.

A kísérlettel kapcsolatban elmondta: minden vizsgálatban voltak olyan parcellák, amelyek kontrollparcellák voltak, vagyis ahol nem történt semmilyen beavatkozás, és voltak olyan parcellák, amelyeket melegítettek.

Kröel-Dulay György kiemelte: a vizsgálat újdonsága, hogy ami eddig csak egy elméleti elképzelés és aggodalom volt, arra most tényleges terepi adatok vannak, amelyek bizonyítják, hogy bizony a melegedés hatására a talaj széntartalma csökken.

Ráadásul ez a probléma nemcsak az állandóan fagyott, úgynevezett permafroszt talajoknál áll fent – igaz itt is fennáll, és valószínűleg itt a legsúlyosabb a probléma –, de más talajoknál is, amelyek nem állandóan fagyottak.

„Akár a mi talajainknál is megállja magát az az összefüggés, hogy minél nagyobb egy talaj széntartalma, annál inkább kell arra készülni, hogy szenet fog veszíteni” - tudatta a kutató.

„Amennyi szén-dioxidot mi a különböző tüzelőanyagokkal a légkörbe juttatunk, annak körülbelül a 12-17 százaléka pluszban hozzáadódhat a talajokból. Ezt úgy is lehet értelmezni, mint ha Egyesült Államok méretű széndioxid-kibocsátó jelenne meg” - ismertette az eredményeket Kröel-Dulay György.