Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

A titokzatos részecske nyomában a magyar kutatók

A fizika két eddig megoldatlan kérdésére adhat magyarázatot az a hipotetikus részecske, amelynek tömegére minden eddiginél pontosabb jóslatot határoztak meg az ELTE kutatói, valamint a Wuppertali Egyetem munkatársai. A részletekről Katz Sándor tanszékvezető egyetemi tanár számolt be az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Magyar tudósok kiszámolták az axion nevű hipotetikus részecske tömegét. A részecske, amelyet kísérletekben eddig még nem sikerült kimutatni, egyszerre adhat magyarázatot az úgynevezett sötét anyag mibenlétére és a kvarkokat nukleonokká összetartó erős kölcsönhatás eddig megmagyarázatlan szimmetriájára.

„Számítógépes szimulációval követtük az erősen kölcsönható anyag fejlődését a korai univerzumban, és ennek segítségével sikerült meghatároznunk, hogy összesen mennyi axion keletkezhetett az univerzum fejlődése során. Feltételezve, hogy a sötét anyag nagy részét axionok teszik ki, jóslatot adtunk az axion tömegére, ami alapvető fontosságú a részecske kimutatására irányuló újabb kísérletek tervezése szempontjából” - közölte Katz Sándor tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátette: az axion egy speciális részecske, amelyről azt gondolják, hogy csekély a tömege, az elektronénál is nagyságrendekkel kisebb lehet.

Mivel maga a részecske is hipotetikus, a kutatók abból a még nem bizonyított feltételezésből indultak ki, hogy az axionok alkotják a világegyetemben található úgynevezett sötét anyagot.

„A csillagok nem úgy mozognak, mintha a galaxisokban csak annyi tömeg lenne, amennyit ténylegesen látunk. Ez azzal magyarázható, hogy van még olyan anyag a galaxisokban, amelyet nem látunk, de hozzájárul a galaxisok tömegéhez – ez a sötét anyag. Ha megbecsüljük, akkor ez ötször annyi, mint a hagyományosan látható anyag mennyisége. Komoly kihívás jelent megérteni, hogy mi a sötét anyag eredete, de feltételezések szerint az axion adhatja az ötszörös mennyiségű anyagot. Ha ez igaz, akkor visszafelé számolva megbecsülhető az axion tömege, ami azért fontos, mert így a kutatóknak nem a teljes tömegspektrumban kell keresniük az axiont, hanem hanem egy szűkebb sávban nyomozhatnak a még fel nem fedezett részecske után” - fejtette ki Katz Sándor.

Az egyetemi tanár szerint hatalmas eredménynek számítana, ha sikerülne az axionokat detektálni.

„Ez persze hipotézis, nincs garancia arra, hogy létezik az axion, és így arra sem, hogy ez alkotja a sötét anyagot, de a kísérletek ezt majd el tudják dönteni a pontosabb tömegtartomány ellenőrzésével” - emelte ki Katz Sándor.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×