eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Tízezer fajt véd a világ legnagyobb tengeri rezervátuma

A világ legnagyobb, 1,55 millió négyzetkilométeres tengeri rezervátumát hozzák létre a Déli-óceánon, ebben állapodott meg 24 ország és az Európai Unió Ausztráliában.

Az antarktiszi tengeri élővilág megmentésére létrehozott, Hobartban ülésező bizottság közölte, hogy a Ross-tengeri rezervátumban 35 éven át tilos lesz a kereskedelmi célú halászat.

A védett terület a Déli-óceán (az Antarktiszt övező vizek) területének több mint 12 százalékát teszi ki, ökológiai szempontból a világ egyik legjelentősebb tengere, amely több mint 10 ezer fajnak nyújt élőhelyet, köztük a legtöbb pingvinfajnak, bálnáknak és tengeri madaraknak.

A Ross-tenger 1,1 millió négyzetkilométerén mindenfajta halászatot megtiltanak, egyes területeket azonban kutatási zónának jelölnek ki, ahol megengedik kis számú világítórák és fűrészesrája kifogását.

A tudósok és a környezetvédelmi aktivisták történelmi mérföldkőnek nevezték a tengeri élővilág megmentésére létrejött globális együttműködést. Úgy vélik, a vízi rezervátum létrehozása a klímaváltozás hatásainak jobb megértését is segíti.

"A bolygó egyik utolsó szennyezetlen vízi vadonja, a tengeri fajok páratlan sokféleségének otthona felett fognak őrködni a Ross-tengeri térség hatóságai" - fogalmazott közleményében John Kerry amerikai külügyminiszter.

A hobarti konferencia amerikai küldöttségét vezető Evan Bloom elmondta, hogy Kerry az ügy szenvedélyes szószólója volt, az orosz vezetőkkel folytatott, legmagasabb szintű tárgyalásokon is elővette a tengeri rezervátum témáját.

Végül pénteken Oroszország is elfogadta a Ross-tenger védelmére tett javaslatot, miután öt korábbi alkalommal mondott rá nemet. A többek között Oroszországot, Kínát, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót magában foglaló bizottság antarktiszi halászatról szóló döntéséhez minden tagállam egyetértése szükséges volt.

Az Egyesült Államok és Új-Zéland évek óta küzd a tengeri rezervátum létrehozásáért. Először 2012-ben nyújtottak be közös javaslatot, ezt öt alkalommal elutasították, Oroszország mellett korábban Ukrajna és Kína is ellenezte.

A megállapodás 2017 decemberében lép hatályba.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×