Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Tíz nap múlva a Marsra ér az űrexpedíció

Félmillió kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után október 19-én megérkezik a Marsra az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége. A landolás sikerét jelző információk tízperces késéssel jutnak el a Földre.

"Mindennek millimásodpercnyi pontossággal kell történnie, miközben képességünk az események befolyásolására egyenlő a nullával" - mondta Jorge Vago argentin mérnök, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője. A landolási manővert ugyanis egy számítógép irányítja, az adatoknak pedig tíz percre van szükségük ahhoz, hogy a Marsról eljussanak a Földre. Mire az irányítóközpontba megérkeznek az esetleges problémákról szóló információk, a Schiaparelli leszállóegység addigra talán már a Mars vörös homokjában fekvő űrszemétté válik.

Vago azonban magabiztos, mert a "szimulációk szerint a siker esélye csaknem 98 százalékos".

Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a vörös bolygón, és a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az első űrhajósok Mars-utazását.

Az ESA 1,3 milliárd eurót, az orosz partnerintézet, a Roszkoszmosz egymilliárd eurót fektetett a projektbe, amelynek második, 2018-ra tervezett szakaszát finanszírozási problémák miatt elhalasztották 2020-ra. A vörös bolygó marsjárós felfedezésének költségeit ugyanis még jóvá kell hagyatni az ESA tagállamaival. "300 millió euró a tét" - mondta Vago.

A Roszkoszmosz számára is nehéz kérdés az anyagi háttér biztosítása: a gazdasági visszaesés miatt az orosz kormány tavasszal harminc százalékkal megkurtította az űrprojekt büdzséjét. Holott az ExoMars fontos presztízskérdés Oroszország számára. A szíriai és ukrajnai harcokkal terhelt jelenlegi politikai helyzetben az olyan közös projektek, mint az ExoMars, fontos hidakat építhetnek a Nyugat és Oroszország között. Igor Komarov, a Roszkoszmosz igazgatója nemrég "a kutatás mérföldkövének" nevezte a programot Vlagyimir Putyinnak.

Maxim Mokruszov orosz szakértő szerint a Mars-projekt a jövőbeli nemzetközi együttműködések prototípusa. "A tapasztalatok és a technika például egy jövendőbeli Hold-missziónál is felhasználhatóak" - fogalmazott. A Roszkoszmosz tervei szerint a következő években űrszondákat, majd 2030-ig űrhajósokat is küldenének a Holdra.

A Mars-expedíció keretében az űrhajós nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát - fedélzetén a két űrügynökség kutatóműszereivel - és a Schiaparelli leszállóegységet március 14-én indították útjára a kazahsztáni Bajkonurból.

Vasárnap a szonda és a leszállóegység kettéválik, majd a Schiaparelli három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére.

A TGO legalább 2022-ig fog keringeni a bolygó körül, és többek között metán nyomai után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.)

A kutatás előtt azonban a szonda még egy hosszantartó manőverbe kezd, az ESA és a Roszkoszmosz tervei szerint ugyanis 2017-ig tart, mire a TGO eléri a célként kitűzött pályáját, és megkezdi a munkát 400 kilométerrel a Mars felszíne felett.

A misszió központi része az a marsjáró, amelynek egy orosz Proton-M típusú űrhajóval történő feljuttatását két évvel későbbre, 2020-ra halasztották. A robot élet nyomai után fog kutatni, ehhez két méter mélyre fog fúrni a Mars talajában. Ezt elsőként teszi meg a Mars-kutatás történetében, az eddigi, amerikai marsjárók ugyanis csak néhány centiméternyire hatoltak be a Mars belsejébe.

A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország. Nevét a felszínén nagy mennyiségben megtalálható vasoxid miatti színének köszönheti. Vöröses fénye miatt a rómaiak a háború istenéről nevezték el.

A Földtől mért legkisebb távolsága 56 millió, a legnagyobb pedig 400 millió kilométer, Naptól mért távolsága 228 millió kilométer, vagyis a Nap-Föld távolság másfélszerese.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×