Infostart.hu
eur:
366.91
usd:
334.17
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Új halfajt fedeztek fel Magyarországon

Bihari márna, így nevezik a nemrégiben felfedezett új magyar halfajt. Az állatról és a felfedezés jelentőségéről Antal László, a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, a Magyar Haltani Társaság titkára, az új halfajt felfedező kutatócsoport tagja beszélt InfoRádiónak.

"Korábban Magyarországon fokozottan őshonos halfajként tekintettünk a Petényi márnára, ezt 1852-ben Barbus petényi néven írták le. Aztán 2002-ben cseh, görög és francia szerzők genetikai alapon bizonyították, hogy itt a Kárpát-medencében létezik Kárpáti márna és Balkáni márna is" - mondta Antal László, a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa az InfoRádiónak.

Hozzátette: munkájuk során ezt a kutatást egészítették ki azzal, hogy az észak-magyarországi kis vízfolyásokban, a Felső-Tiszán és a Sebes-Körösben előforduló hazai kismárnákon végeztek hasonló genetikai vizsgálatokat. Így találtak rá a Bihari márnára, a Barbus biharicusra.

"Évmilliókkal ezelőtt valószínűleg egy fajként volt jelen a Kárpát-medencében. A hegyvonulatok felgyűrődése azonban olyan átjárhatatlan akadályokat képezett a vizek között, hogy a populációk elszigetelődtek egymástól és egy új faj keletkezett. A Sebes-Körösből tudtuk kimutatni, ami Romániából ered és Magyarországon is folyik. Bihar Magyarországon egy tájvédelmi egység, Romániában pedig egy megye - innen kapta a nevét." - fogalmazott Antal László.

Antal László elmondta, hogy külső jegyeikben hasonlók a kistestű márnák, a nagyobb példányai is 15-20 centiméterre nőnek, hengeres testfelépítésűek, viszonylag rövid úszókkal, hegyes orral. Az új halfajt onnan tudják elkülöníteni a többitől, hogy valamivel rövidebb az orra.

"Régen leginkább morfológiai jegyek alapján különítették a fajokat, napjainkban pedig egyre inkább a DNS-alapú vizsgálatok terjedtek el. Egyre több fajt írnak le, de míg baktériumokban napi szinten is írnak le új fajokat folyamatosan, gerinceseknél ez nem mindennapos dolog. Európában más alfajokat is elkülönítenek, olyanokat, amiket korábban egy fajnak véltek. De Magyarországon egyáltalán nem jellemző. Jelenleg nincs tudomásom arról, hogy élne olyan hazai kutató, aki új halfajt írt volna le" - fogalmazott a Magyar Haltani Társaság titkára.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×