A Kepler-űrtávcső a csillagászat történetének legpontosabb fénymérő eszköze. Egyetlen dolgot mér: a csillagok fényességét. Amit most találtak, az a fényesség változásának nagyon furcsa lefutása - ismertette a felfedezés lényegét Kiss László.

Kifejtette: a Keplert arra találták ki, hogy bolygókat keressen fedési módszerrel: amikor egy bolygó bevonul a csillaga elé, kitakarja a csillag korongjának egy részét, ezért a csillag mérhető fényessége lecsökken. A bolygók nagyon szépen követhető periodikus elhalványodásokat okoznak, amely elhalványodások lefutása minden egyes bolygóátvonulás alatt ugyanolyan.

Ennél az égitestnél is fényesség-változásokat találtak, de olyan hirtelen elhalványodásokat, amelyek nem ismétlődnek - ismertette a csillagász. Vagyis valami bevonul a csillag elé, azután pedig kivonul. De ezt részletesen nem látjuk, mert a Kepler-távcső nem képeket csinál - úgy, mint a Hubble űrtávcső -, hanem fényességet mér. Úgy kell elképzelni, mintha a távolban látnánk egy lámpát, és annak a pislákolásából próbáljuk kideríteni, hogy mik repkednek körülötte - magyarázta.

Két cikk is megjelent a közelmúltban, amiben ezeknek az elhalványodásoknak a természetét disputálták a szerzők. Elsőként egy angol vezetésű csapat - amiben nyolc magyar csillagász is részt vett - távoli üstökösfelhőt tételeztek fel a csillag körül. Olyan felhőt, amiben csomók vannak, és időnként bevonulnak a csillag elé - közölte.

A most frissen megjelent amerikai szerzők által jegyzett cikkben pedig azt a hipotézist vetik fel, hogy éppen így néznének ki azok a fényváltozások, amit egy másik csillag körüli hatalmas intersztelláris, vagy legalábbis bolygóközi civilizáció által megépített eszközök okoznának - ismertette Kiss László.

Hozzátette: erre sem mondhatja bárki, hogy biztosan ez lehet az igaz, de el lehet játszani a gondolattal, hogy ezt a furcsa fényességváltozást - ennél az 1500 fényévnyire lévő csillagnál - esetleg értelmes lények által épített hatalmas valamik okozzák.

De Occam borotvája alapján: ha vannak bonyolult és egyszerűbb magyarázatok, akkor az egyszerűbbeket preferáljuk. Ebben az esetben azért nincs egyszerű magyarázat. Éppen ezért nem csak a média, hanem a tudományos világban is elég nagy szenzációként kezeljük ezt a felfedezést - hangsúlyozta a csillagász.

Ha így lenne, nagyon nagy építményeknek kell lenniük. Ha a Napunk elé bevonul a Föld, akkor a Napunk fényessége egy század százalékkal csökken. Amikor pedig a Jupiter - a Földtől tízszer nagyobb bolygó - vonul be a Nap elé, akkor egy százalékkal csökken a fényessége - mondta.

Az új felfedezés esetben sok százalékkal ingadozó, változó mértékben csökkent a csillag fényessége, ami azt jelenti, hogy a csillag méretével összemérhető, több száz kilométeres struktúrák lehetnek. Tehát ha ezt egy civilizáció csinálja, akkor az nagyon nagy felületű. Hogy mekkorák, a fényességcsökkenés mértékéből lehet kikövetkeztetni. Ténylegesen százezer kilométeres dolgokról beszélünk, vagyis a Föld-Hold távolságával összemérhető méretű dolgok lehetnek - fogalmazott a csillagász.