Három éven át tanulmányozták a Beaufort-tenger déli részének jegesmedvéit egyetemi és szövetségi kutatók, és arra a következtetésre jutottak, hogy az állatoknak semmiféle különleges képességük sincs, amivel csökkenthetnék az energiaveszteséget a felmelegedés, a jégolvadás és az egyre kevesebb, vadászatra alkalmas nap miatti éhezés alatt.

Eredményeik ellentmondanak annak az 1970-es években folytatott kutatásnak, amely szerint a jegesmedvék képesek kivédeni testi állapotuk romlását egyfajta téli álomhoz hasonló, de lábon töltött időszakkal, a "sétáló hibernációval".

Ez az elmélet a kanadai Hudson-öböl jegesmedvéinek megfigyeléséből született - mondta a Science című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője, Steve Amstrup jegesmedve-kutató.

Új kutatásuk szerint ezeknek az állatoknak nincs efféle energiatároló képességük nyáron, ugyanúgy viselkednek, mint más emlősök, ha élelem szűkében vannak.

"Mostanáig nem tudtuk, hogy a jegesmedvék tényleg képesek-e csökkenteni az anyagcseréjüket nyáron, mert ha így lenne, ez valamelyes védelmet jelentett volna a jégolvadás káros következményeivel szemben" - húzta alá John Whiteman, a tanulmány vezető szerzője, a Wyomingi Egyetem kutatója.

A böjtölés sok állat életmódjának része, a jegesmedvéknél nyolc hónapig is eltarthat. Fő táplálékuk a gyűrűsfóka, melyre áprilistól júniusig vadászhatnak a legjobb eredménnyel, a fókák ugyanis ilyenkor költöznek a tengeri jégtáblákra, ahol fiókáikat nevelik és vedlenek. Ezután a legtöbb idejüket a vízben töltik.

A jegesmedvék egy része az utóbbi években a szárazföldre húzódott vissza, ahol kevesebb az élelem, vagy a jégtáblákon maradt, amelyek északabbra, a bőséges élővilágú kontinentális síkságról a parti vizekbe nyúló, úgynevezett selfjégtől jóval távolabbra kerültek.

A kutatók az amerikai parti őrség jégtörőiről indított helikopterekről tanulmányozták a jegesmedvéket a nyári jégtáblákon.

"Ez az első alapos kutatás a jegesmedvék nyári anyagcseréjéről. Első alkalommal figyeltük meg őket a partoktól nagy távolságra, mély vizeken úszó jégtáblákon" - hangsúlyozta Whiteman.

A szakemberek azt találták, hogy a megfigyelt jegesmedvék tevékenysége és testhője nem volt összehasonlítható azzal, amikor téli álmot aludtak, sokkal inkább az éhező emlősökére emlékeztetett.

Karyn Rode anchorage-i biológus, aki 2012-ben részt vett a jegesmedvék anyagcseréjét vizsgáló kutatásban, elmondta, az új tanulmány komoly bizonyítéka annak, hogy ezek a sarkvidéki ragadozók nem menthetők meg másképp a kihalástól, csak a globális felmelegedés megállításával.