A Földön kívülről származó, nagy energiájú részecskékből álló kozmikus sugárzás hosszú távon a kognitív - megismerő, észlelő és megértő - képességek elbutulásszerű romlását idézhetik elő az űrhajósoknál bármely jövőbeli Marsra való utazás során, amely legkevesebb két és fél évig is eltart.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) finanszírozta tanulmányban a Kaliforniai Egyetem szakemberei egereket tettek ki nagy energiájú részecskéknek, olyanoknak, amelyek a világűrben léteznek, és azt tapasztalták, hogy az állatoknak hanyatlottak a kognitív képességei és változások mentek végbe az agysejtek, valamint a szinapszisok - az agysejtek kapcsolódási pontjai - szerkezetében és integritásában.

A galaxis kozmikus sugarainak nagy energiájú részecskéi - a szupernóva-kitörések maradványai - behatolhatnak az űrhajóba és az űrhajósok testébe. Földünket, az itt élőket a magnetoszféra megvédi tőlük.

Charles Limoli, az egyetem sugárbiológus-onkológusa, a Science Advances című online tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint semmi kétség, hogy az emberek ugyanolyan hatásokkal szembesülnek, mint az egerek. "Az űrhajósoknál felléphet kognitív hanyatlás, ami teljesítmény-csökkenéshez, konfúzióhoz, növekvő nyugtalansághoz és a kognitív egészség hosszú távú problémáihoz vezethet" - hangoztatta.

Ez veszélyeztetheti a küldetés kritikus feladatait, különösen akkor, ha nem várt helyzetek merülnek fel egy ilyen utazásnál - tette hozzá.

Az idegsejtekben és a szinapszisokban fellépett változásokon kívül az egerek teljesítménye csökkent a megismerő és a memóriatesztekben. Fellépett náluk az érdeklődés hiánya, lassabban hajtották végre a feladatokat.

"Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szinaptikus hanyatlás vagy a szinapszisok elvesztése az Alzheimer-kór korai és megkérdőjelezhetetlen jele, és erős kapcsolat van a szinapszisveszteség kiterjedtsége és a demencia - elbutulás - súlyossága között - magyarázta Vipan Kumar Parihar, a Kaliforniai Egyetem agykutatója.

A NASA korábban közölte, azt tervezi, hogy 2025-ra embert küld egy aszteroidára és a 2030-as években a Marsra.

Stephanie Schierholz, a NASA szóvivője szerint egy Mars-misszió legkevesebb két és fél évig fog tartanai: hat hónap odaút, 18 hónapnyi tartózkodás a bolygón és hat hónap visszaút.

Limoli szerint a Marsra tartó asztronauták nem tudják teljesen elkerülni a kozmikus sugárzást, de lehetséges úgy tervezni az űrhajót, hogy legyenek benne olyan terek, amelyeket fokozott védelemmel látnak el a komikus sugárzás ellen.