A balti-tengeri étrend északi alapanyagok, vagyis sok gyümölcs, bogyók és zöldségek, ott honos gabonafélék: rozs, zab és árpa, illetve repceolaj, hal és zsírszegény tej fogyasztásán alapul. Ez az étrend nem tartalmaz nagy mennyiségben vörös húsokat, állati zsírokat és alkoholt sem - állapította meg kutatásában Noora Kanerva, az egyetem doktorjelölt hallgatója.

Az étrend kulcsszerepet játszik az elhízás és a gyulladások megelőzésében, amelyeket a krónikus betegségek, többek között a 2-es típusú cukorbaj és a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőinek tekintenek.

A kutatás a finn nemzeti egészségügyi és népjóléti intézet majdnem 12 ezer finnről gyűjtött egészségügyi adatain alapult. A doktorjelölt azt fedezte fel, hogy akik a balti-tengeri diétát követték, majdnem kétszer annyi északi gabonafélét ettek, emellett több szénhidrátot, rostot, vitamint és ásványi anyagot fogyasztottak, telített zsírokból azonban kevesebbet, mint a többiek.

Akik ragaszkodtak a balti-tengeri étrendhez, azoknál 40 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki hastájéki elhízás, mint a népesség átlagánál, a gyulladások kockázata szintén 40 százalékkal volt kisebb, mint azoknál, akik kevésbé tartották be az étrendet.

A kutató utalt arra, hogy akinek nehézséget okozna a balti-tengeri diéta, az már kisebb változtatásokkal, egyebek között barna rozskenyér nagyobb arányú fogyasztásával is jelentős javulást érhetne el.

A doktori disszertáció a finn szociális és egészségügyi minisztérium által működtetett Julkari publikációs weboldalon jelent meg.