Infostart.hu
eur:
373.83
usd:
341.01
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

A túlnépesedés és a szárazság vezetett az asszír birodalom bukásához

A túlnépesedés és a szárazság vezetett az asszír birodalom bukásához - állítják amerikai és török kutatók, akik a Climatic Change folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.

Asszíria az ókori világ katonai nagyhatalma volt, amely óriási szerepet játszott az egész közel-keleti térség történelmének alakulásában. A legkorábbi források a Kr.e. 3. évezred közepén tettek először említést Asszíriáról, amely Kr.e. 612-ig létezett független államként - olvasható az EurekAlert hírportálon.

Adam Schneider, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem antropológusa és Selim Adali, az isztambuli Koc Egyetem kutatója egy agyagtábla szövegének megfejtése után kezdett vizsgálódni. A levelet egy udvari asztrológus írta, aki Kr.e. 657-ben arról tudósította a királyt, hogy "nem volt termés, nem volt mit aratni".

A paleoklimatológiai vizsgálatok tanúsága szerint nem egyszeri természetes csapásról volt szó, a mai Irak északi részét és Szíria területét sok éven át sújtotta a szárazság a Kr.e. 7. században.

A helyzetet súlyosbította a túlnépesedés, különösen drámai volt a helyzet az olyan megapoliszokban, mint a birodalom fővárosában, Ninivében, amelyek feltartóztathatatlanul növekedtek Szín-ahhé-eríba király Kr.e. 704 és 681 közötti uralkodása idején.

Asszíria folyamatosan gyengült, lakossága lázongott, trónviszály, polgárháború sújtotta az országot, majd Kr.e. 612-ben a babilóniaiak és a médek elfoglalták és lerombolták Ninivét. A birodalom sosem éledt újjá.

"Ismereteink szerint ez az első tanulmány, amely felveti, hogy az éghajlatváltozás, elsősorban a szárazság okozta az asszír birodalom bukását. Nem állítjuk, hogy éhhalál végzett az asszírokkal, csupán arra mutatunk rá, hogy a szárazság és a túlnépesedés kihatott a gazdaságra és destabilizálta a politikai rendszert. A folyamat eljutott egy olyan pontig, amikor a birodalom már képtelen volt megbirkózni a belső lázadásokkal és a külső támadásokkal" - magyarázta Adam Schneider, a tanulmány vezető szerzője.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Folytatódik az AI-félelem a piacon, kivégzik a technológiai papírokat

Folytatódik az AI-félelem a piacon, kivégzik a technológiai papírokat

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×