A barna törpék olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy belsejükben hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, s valódi csillagokká váljanak. Magfúzió híján fokozatosan kihűlnek, viszont lassú gravitációs összehúzódásuk elegendő energiát termel ahhoz, hogy gyenge fényt bocsássanak ki, főleg infravörös tartományban.

A washingtoni Carnegie Intézet, valamint az ausztrál Asztrobiológiai Központ kutatói az ismert leghidegebb barna törpét vizsgálták. A WISE 0855-0714 katalógusjelű égitestet 2013-ban fedezték fel az amerikai WISE-űrteleszkóp (széles látószögű infravörös felfedező műhold) segítségével. Az égitest az Északi Vízikigyó (Hydra) csillagképben, a Földtől mindössze 7,175 fényévnyire található - olvasható a PhysOrg hírei között.

A nemzetközi tudóscsoport Jacqueline Faherty, a Carnegie Intézet asztrofizikusának irányításával a chilei Las Campanas Obszervatóriumban működő Magellán-teleszkópok közeli infravörös kameráival készített felvételeket, amelyek szulfidokat és vizet tartalmazó "fagyott" felhőket mutattak ki a barna törpe légkörében.

Mint Jacqueline Faherty rámutat, Naprendszerünkben, a gázóriások - a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz - légkörében sikerült kimutatni vízjég-kristályokat tartalmazó felhőket. Feltételezték, hogy Naprendszerünkön kívül is előfordulnak ilyen felhők egyes égitestek légkörében, a mostani kutatás volt azonban az első eset, amelynek során sikerült ki is mutatni vízjégkristályokat.

Chris Tinney ausztrál kutató, a tanulmány társszerzője a vizsgálatokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a teamnek elsőként sikerült egy ilyen halovány égitestet földi telepítésű teleszkópok segítségével megfigyelni.