Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) 2012 közepe óta több mint 60 esetet jelentettek, nagyrészt Szaúd-Arábiából, közülük 38 végződött halállal. A közel-keleti légúti megbetegedésnek (Middle-East Respiratory Syndrome, MERS) nevezett vírus egyelőre nem terjed olyan sebességgel, mint a 2003-ban kitört SARS-járvány, mely világszerte 800 ember haláláért volt felelős.

Az ország keleti vidékén csaknem tucatnyi esetet megvizsgáló nemzetközi orvoscsoport szerint az új vírus szembeötlő hasonlóságokat mutat a SARS-szal. Különbség azonban, hogy a MERS eredte eddig ismeretlen - derült ki a New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányból.

A kutatók aggasztónak találták, hogy az új kórokozó nemcsak emberről emberre, hanem kórházon belül is gyorsan terjed, éppen úgy, mint elődje, a vele távoli rokonságot mutató SARS.

Nem tudták minden esetben megállapítani, hogy tüsszentéssel és köhögéssel, azaz cseppfertőzés útján vagy ennél közvetettebb módon is fertőz-e a vírus. A kórházban ápoltak közül sokan nem kerültek kapcsolatba fertőzöttekkel, mégis elkapták.

A szaúd-arábiai vizsgálat szerint egyes betegek a vártnál sokkal több embert fertőztek meg. Egy dialíziskezelésen átesett páciens hét embernek adta át a kórt, köztük egy másik dialízises betegnek ugyanabban a kórházban.

Az esetek száma folyamatosan nő, elsősorban Szaúd-Arábiában, ám MERS-megbetegedéseket jelentettek Jordániából, Katarból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból és Tunéziából, az esetek többségében közvetlen kapcsolatot lehetett találni a közel-keleti térséggel.

Megállapították, a SARS és a MERS tünetei hasonlók, lázzal és köhögéssel kezdődnek, ez eltart néhány napig, mielőtt kialakul a tüdőgyulladás. A MERS azonban veszélyesebbnek tűnik. A SARS 8 százalékos halálozási rátát mutatott, szemben a MERS 65 százalékával, bár feltételezhető, hogy az enyhébb esetek nem jutottak az orvosokig, és azokkal együtt kisebb lehet az arány.

A SARS a denevérektől eredt, és a cibetmacskán át került az emberhez, míg a MERS származását homály fedi. A denevér vírusával mutatja a legközelebbi rokonságot, noha egyes kutatók azt gyanítják, hogy kecskék vagy tevék állhatnak az új fertőzés hátterében. Más feltevések szerint vírushordozó denevérek szennyezte étel, például a Szaúd-Arábiában közkedvelt datolya lehet a kór forrása.

Bár az esetszám egyelőre viszonylag alacsony, a kutatók szerint elég sok aggasztó jel mutat arra, hogy a MERS-szel foglalkozni kell. A WHO június 22-23-ra Kairóba hívta össze a szakértőket, hogy a júliusi ramadán idejére, amikor muzulmán zarándokok milliói érkeznek Szaúd-Arábiába, kidolgozza a betegséggel kapcsolatos útmutatást.

A szervezet nemrég kijelentette: valamennyi egészségügyi gond közül ez a vírus ad okot a legnagyobb aggodalomra, és világméretű veszélyt jelent.