A kutatók a Haloferax volcanii nevű, szélsőségesen sós környezetet kedvelő mikroorganizmust tették ki szimulált marsi körülményeknek. A vizsgálat során 160 napon keresztül oxigénmentes, szénben gazdag, alacsony nyomású és rendkívül sós környezetben tartották a mikrobatörzseket, nitrátot vagy perklorátot – a Marson is előforduló, fehérítőhöz hasonló vegyületeket – adagolva hozzájuk.

Az eredmények meglepőnek bizonyultak: a mikrobák nemcsak életben maradtak, hanem anyagcseréjükhöz is felhasználták ezeket az anyagokat, és szaporodni is képesek voltak, bár lassabban, mint a földi légköri nyomáson tartott kontrollcsoportok. Sós környezetben víztartalmuk nagy részét is megőrizték. Azok a mikroorganizmusok, amelyek nem kaptak nitrátot vagy perklorátot, csupán túlélték a kísérletet – számolt be a Gizmodo, amelynek cikkét a hvg.hu szemlézte.

A kutatók korábban is vizsgálták már mikrobák ellenálló képességét a marsihoz hasonló körülmények között, ám a szélsőséges tényezők együttes hatását jellemzően csak néhány órán vagy napon át tesztelték. Adam Robinson asztrobiológus és csapata ezért különösen hosszú, 160 napos kísérletet végzett. Eredményeiket az Applied and Environmental Microbiology című tudományos folyóiratban publikálták.

A vizsgálatnak ugyanakkor vannak korlátai: a mikroorganizmusokat 21 Celsius-fokon tartották, ami jóval magasabb a Mars jellemző hőmérsékleténél, így nem minden környezeti tényezőt sikerült modellezni. A kísérlet mindenesetre azt mutatja, hogy bizonyos földi mikroorganizmusok a korábban feltételezettnél ellenállóbbak lehetnek, és akár a marsi környezet egyes szélsőséges feltételei között is képesek lehetnek a szaporodásra. Az eredmények új szempontokat adhatnak a földön kívüli, sejtes életformák kereséséhez – olvasható.