Lenka Sukovának, a prágai Károly Egyetem munkatársának a közlése szerint a cseh expedíció által feltárt leletek fontos adalékot szolgáltathatnak azokhoz az információkhoz, amelyek eddig is összegyűltek az emberi civilizáció hajnaláról a Nílus vidékén és Afrika más részeiben. A történelem előtti temetkezési hely az egyik legnagyobb a fekete földrészen, és mintegy négyszáz tetem maradványait tartalmazhatja.

A fővárostól, Kartúmtól nyolcvan kilométerrel északra található hely korát 8-10 ezer évesre becsülik. A cseh régészek tevékenységének megkezdése előtt nem kutattak a körzetben, úgyhogy az ásatások betekintést nyújthatnak a vadászó-halászó, illetve gyűjtögető életmódot folytató kőkorszaki emberek életébe is. Eddig mintegy harminc csontvázat emeltek ki a földből, és vizsgálatuktól azt remélik, hogy képet alkothatnak az ott élt afrikaiak egészségi állapotáról és létkörülményeiről.

A temetkezési hely térségében, egy ma már nem létező tó partján települések nyomait is felfedezték a cseh kutatók, amelyekből következtetéseket vonhatnak le az állattenyésztés kialakulását közvetlenül megelőző időszakról.

A prágai egyetem közleménye szerint a további feltárásokat veszélyezteti az a terv, hogy a Nílus közelben lévő zuhatagánál gátat építenek.