Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
332.02
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

Mikor van csúcson a kreativitás?

A kreativitás csúcsa később mutatkozik meg a természettudományokban, napjainkban, mint egy évszázaddal korábban - vélik Nobel-díjasok teljesítményének elemzése alapján amerikai kutatók.

Einstein szerint a tudományhoz való igazán nagy hozzájárulását valaki vagy 30 éves koráig megteszi, vagy sohasem. Az Ohiói Állami Egyetem kutatói azonban úgy találták, hogy a fizikusok teljesítményének csúcspontja napjainkban már nem ilyen fiatal korban, hanem 48 évesen érkezik el.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy 525 fizikai, kémiai és orvosi Nobel-díjas 1901 és 2008 között hány évesen érte el a későbbiekben kitüntetést érdemlő eredményét, azt a tudományos áttörést, amelyre a díj indoklásában hivatkoztak. Ezt az életkort tekintették a kreativitás csúcsának, amely változott a vizsgált terület jellegével, de adott területen belül az idők során is.

A 30 évnél fiatalabb életkorban elért nagy tudományos teljesítmény minden tudományterületen csak 1905 előtt volt jellemző. A díjazottak kétharmada ebben a kezdeti időszakban 40 éves kora előtt érte el eredményét, mintegy 20 százalékuk pedig 30 éves kora előtt.

Mostanra azonban ez egyre ritkább, egyre idősebb korban érik el fontos eredményeiket a tudósok - mondta el Bruce Weinberg kutatásvezető a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak.

A 2000-es éveket elérve igazán átütő eredmény szinte soha nem született a kutatók 30 éves kora előtt sem a fizikában, sem a kémiában, sem az orvostudományban. A fizikában az esetek csupán 19 százalékában született az áttörés a tudós 40 éves kora előtt, a kémiában pedig szinte senkit nem találni, aki ilyen fiatalon ért tudományos teljesítménye csúcsára.

A szakemberek úgy vélik, a kreatív kor kitolódásának egyik oka az, hogy jóval több tanulás, előképzettség szükséges ma a tudományok műveléséhez. "Manapság az átlagos életkor, amelyben a fizikusok elvégzik Nobel-díjat érő munkájukat, 48 év" - emelte ki Weinberg, akinek tanulmányát az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS tette közzé.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×