eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Négy orosz műhold tanulmányozza a Föld mágneses terét

Négy műholdat bocsát fel a következő években Oroszország a Föld mágneses terének tanulmányozása céljából. A Rezonansz nevű program a legjelentősebb Nap-Föld-fizikai projekt az Interbol után.

Lev Zeljonij akadémikus, az űrkutatási intézet igazgatója elmondta, hogy a tervek szerint összehangolják az új programot a hasonló japán és kanadai projektekkel, s remélhetőleg 3-4 év múlva már működni fog egy nemzetközi műholdhálózat a Földtől 40-50 ezer kilométer távolságban.

A Föld magnetoszférája bonyolult és dinamikusan mozgó környezet, és minél több helyről tanulmányozzák, annál inkább érthetővé válik, hogyan változik időben és térben. "Ez a Földet körülölelő terület nagyon fontos, a kozmikus időjárás konyhájának is nevezik. Az ionoszféra alsó részében található hideg plazma, valamint a magnetoszférában és az ionoszféra felső részében lévő meleg plazma egymással kölcsönhatásban áll" - magyarázta a tudós az Interfax orosz hírügynökségnek.

A négy orosz műhold két pályán mozog majd a Föld körül, élettartamukat öt évre becsülik. A nemzetközi összefogással megvalósuló Rezonansz programnak az a különlegessége, hogy a szputnyikok pályáját úgy határozzák meg, hogy azon mozogva a műholdak hosszú ideig tartózkodhatnak a mágneses mező ilyen vagy olyan erővonalának közelében. A belső magnetoszférában az elektronok és a protonok a mágneses mező erővonalaihoz "kapcsolódnak", így a röppályának köszönhetően a műholdak hosszú ideig figyelhetik a részecskék "viselkedését".

A tudományos kutatásnak része lesz úgy a plazma paramétereinek passzív tanulmányozása, mint aktív kísérletek földi műszerek segítségével. A bonyolult antennarendszerrel felszerelt szputnyikokat az elektromágneses mezők és a plazmarészecskék mérését szolgáló hagyományos, illetve a projekt keretén belül létrehozott, a kijelölt tudományos feladat elvégzése alkalmas műszerekkel is ellátják. A plazma paramétereinek nagy pontosságú és gyors méréséhez nagyméretű szondák szükségesek, amelyeket azonban nem könnyű beépíteni a kicsinyke műholdakba.

A mágneses tér védi a földi élővilágot a világűrből érkező sugárzások ellen, e nélkül nem létezne élet. A Föld mágneses mezője azonban folyamatosan gyengül, amit számos tudós egy közelgő pólusváltásnak tulajdonít. Póluscsere átlagosan 250-300 ezer évente történik a Földön, ám a két pólusváltás között eltelt idő széles sávban mozog. A geológiai bizonyítékok szerint a Földön utoljára 750 ezer évvel ezelőtt következett be, így bármikor megtörténhet ismét. A változás néhány ezer év alatt zajlik le.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×