A NASA kutatói összesen 90 gumikacsát dobtak Grönland leggyorsabban mozgó gleccsereibe, hogy megnézzék, miként változik a víz és a jég mennyisége, és miért növekszik a gleccserek mozgásának sebessége.

A gleccserek olyan mozgó jégtömegek, amelyek áramló mozgásban haladnak. Folytonos mozgásban vannak, gyorsaságuk pedig tömegüktől és hajlásuk mértékétől függ. Sebességük az Alpokban napi néhány deciméter, Grönlandon 2-20 méter.

Az amerikai kutatók mindegyik játékra 3 nyelven elhelyezték a "tudományos kísérlet" és a "jutalom" feliratot, valamint ráírtak egy e-mail címet.

Ha valaki megtalál egy gumikacsát, azt jeleznie kell a tudósoknak, akik így az elképzelés szerint nyomon tudják majd követni a víz mozgását a jégben, és magának a gleccsernek a haladását is.

A szakemberek ugyanis még nem tudták megfejteni azt, hogy miért gyorsul fel a gleccserek haladási sebessége nyáron.

Az egyik elmélet szerint a nyári nap megolvasztja a gleccser tetején lévő jeget. Olyan pocsolyák, kis tavacskák keletkeznek, amelyekből a víz csőszerű lyukakon halad a gleccser aljára, ahol "síkosítóként" viselkedik, és felgyorsítja a gleccser mozgását.

A NASA kaliforniai laboratóriumának egyik munkatársa elmondta: egyelőre még senki nem jelentette, hogy megtalált egy gumikacsát.

"Bizonyára sok időbe kerül, amíg valaki megtalálja, és erről e-mailt ír nekünk" - mondta Alberto Behar, aki szerint nem túl sokan járnak ezeken a helyeken.