Szifilisz miatt lyukadt ki egy húsz év körüli szegedi nő koponyája és egy negyvenes éveiben járó asszony lábszárcsontja - jelentették be a szegedi középkori vártemplom és temető ásatásán dolgozó szakemberek.

Fogas Ottó, a Móra-múzeum várfeltárásának egyik vezető régésze elmondta: a sírok mélysége alapján a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A nemi betegségre utaló tüneteket a szegedi egyetem embertani tanszékének antropológusai vizsgálják a csontokon. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium megerősítette: a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben.

Ez azért óriási felfedezés, mert az eddigi feltevések szerint Kolumbusz Kristóf legénysége hurcolta be magával a vérbajt az Újvilágból az 1400-as évek legvégén - magyarázta Õsz Brigitta antropológus.

A szegedi csontok cáfolják az eddigi elméletet; azt mutatják, hogy Amerika felfedezése előtt is jelen volt ez a nemi betegség Európában. A Szegedi Egyetem antropológia tanszékének vezetője, Pálfi György elmondta: korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai.

A kór koráról továbbra is viták folynak. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék pedig talán egy másik, vírusfertőzéses, hevesebb fajtáját hurcolták be.

A vérbajjal sokáig lehetett élni, noha ritka betegség volt, nem úgy mint akkoriban a lepra, a pestis vagy a TBC. A fiatal nő viszont gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Õrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a feje tetején és borsónyi lyuk tátongott a szájüregében - jelentette ki Pálfi György.