Phil Chapman űrhajós és geofizikus, az első ausztrál, aki az űrbe jutott a NASA segítségével, arról számolt be, hogy az obszervatóriumok által készített felvételeken egyáltalán nem látható napfolt.
Emlékeztetett arra is, hogy tavaly és idén január között nagyon gyorsan, körülbelül 0,7 Celsius fokkal csökkent a Földön a hőmérséklet. "Ez a leggyorsabb hőmérséklet változás, amely az iparosodott társadalom idején végbement. Ma ismét annyi az átlagos hőmérséklet, mint amennyi 1930-ban volt" - írta a The Australian című lapban.
Chapman következtetése: ha a hőmérséklet gyorsan nem emelkedik meg ismét, akkor kijelenthetjük, hogy a globális felmelegedésnek vége.
A meteorológiai intézet szerint a hőmérséklet Ausztráliában meghaladja az 1960-90-es átlagot, bár volt néhány hidegebb év is.
A napfoltok hőmérséklete alacsonyabb az égitesténél, és a felvételeken sötétebbnek látszanak. Néhány tudós úgy gondolja, hogy ha erős a napfolttevékenység, akkor a Nap magnetikus mezőt hoz létre - ez védi a Földet a kozmikus sugárzástól. Ha azonban a napfolttevékenység alacsony, akkor a mező is gyengül, a kozmikus sugarak így bejuthatnak az atmoszféra alsóbb rétegeibe, ahol így megnő a felhőzet, s végeredményben csökken a felszíni hőmérséklet.
Mások viszont úgy vélik, hogy a Napnak elhanyagolható hatása van a földi klímaváltozásra.
Chapmannek mindenesetre vannak ötletei arra, hogyan lehetne megelőzni, vagy legalábbis lassítani a lehűlést: azt javasolja, hogy össze kellene piszkítani a hatalmas szibériai és kanadai hómezőket, amelyek így kevésbé vernék vissza a napsugarakat.
Szerinte minimum 50:50 az esélye annak, hogy jelentős lehűlés, nem pedig felmelegedés várható a következő évtizedekben.
Hétfőtől országos közúti razzia - ezekre a sofőrökre "utaznak" most a rendőrök