A hathónapos nőstényt az oroszországi Jamal-félszigeten találták meg. Becslések szerint tízezer éve pusztult el. A 130 cm magas, ötven kilós bébi az utolsó jégkorszak vége felé élt, amikor kihaltak ezek a hatalmas állatok.

A leletre egy rénszarvas pásztor bukkant májusban; Jurij Hudij szó szerint belebotlott a jégbe fagyott mamutba a Juribej folyó közelében.

Nemzetközi szakértői csoport a múlt héten vizsgálta meg az állatot. "A mamutnak nincs semmi hibája, azon kívül, hogy a tetem nem egészen friss. Az állapotát illetően, ez a világ legértékesebb felfedezése" - lelkendezett Alekszej Tyihonov, az Orosz Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének igazgató-helyettese.

Mamutbébit eddig nagyon ritkán találtak - mindössze három másik leletről tudni.

Kutatók arról ábrándoznak, hogy találnak olyan DNS-t, amelyből újraéleszthetik a mamutot. Az eddig kísérletek nem jártak sikerrel, de a tudósok abban bíznak, hogy Szibériában előbb-utóbb találnak olyan maradványt, amelyből ki tudják nyerni a DNS-t.

Két módszerben is gondolkodnak: vagy egy ázsiai elefánt nőstényét termékenyítik meg mamutspermával (ha találnak), vagy megpróbálnak klónozni mamutot. Első esetben keveréket kapnak, a másodikban "tisztavérű" mamutot.

A tudósok versenyt futnak az idővel, mert a szibériaiak közül sokan "mamutkereskedelemből" élnek; az interneten is kínálják a leleteket - holott törvény mondja ki Oroszországban, hogy minden mamutmaradvány állami tulajdonnak minősül.

A mamutok a pliocén földtörténeti korszakban jelentek meg, 4,8 millió évvel ezelőtt. Nem tudni, miért haltak ki az utolsó nagy jégkorszak végén; feltételezések szerint a klímaváltozás, vagy az ember okozta a vesztüket - vagy a kettő együtt.

Egy kisebb mamutpopuláció ötezer évvel ezelőttig még élt az oroszországi Wrangel-szigeten.