eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A győztes amerikai Noah Lyles a férfi 100 méteres síkfutás döntője után a budapesti atlétikai világbajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. augusztus 20-án.
Nyitókép: MTI/Derencsényi István

9,78 mp, célfotó - A budapesti világbajnok lett az olimpiai bajnok is 100-on

A budapesti világbajnok amerikai Noah Lyles nyerte meg az atlétikaversenyek csúcsszámát, a férfi 100 métert vasárnap a párizsi olimpián.

A játékok kilencedik versenynapján dőlt el, hogy ki a világ leggyorsabb embere, s ez ha lehet, még nagyobb tömegeket vonzott a Stade de France-ba, mint a korábbi napokon. A vasárnapi program egyértelműen a vágtázók csatájára lett felépítve, este a százas elődöntők vezették fel a női magasugrás és a férfi kalapácsvetés fináléját, majd mire a döntő rajtja közeledett, minden más viadal befejeződött a stadionban.

Az elődöntők szenzációt nem hoztak, igaz, a tavalyi vb-n hetedik, idén világranglista-negyedik kenyai Ferdinand Omanyala kiesése egyértelműen meglepetésnek számított.

A fináléban mindhárom amerikai, Lyles, valamint Kenny Bednarek és a 2022-es vb-győztes Fred Kerley ott volt, ugyanakkor a Párizsban eddig mutatott formák alapján úgy tűnt, hogy Lyles-nak a két jamaicai sprinter, Oblique Seville és Kishane Thompson lesz az ellenfele.

Az ünnepélyes bemutatás után a sprintereket kissé érthetetlen módon percekig várakoztatták a rajtgépek mögött. Hangulatkeltő zene szólt, bár a teltházas publikum ekkor már érezhetően kellően felfokozott hangulatban várta a rajtot, ahogy az atléták is készen álltak, hogy megmérkőzzenek a világ leggyorsabb embere címért.

A feszült várakozás után aztán egészen parádés 10 másodpercet varázsoltak a futók. A rajt után Lyles szokás szerint kisebb hátrányba került, majd fokozatosan csökkentette hátrányát Thompsonnal szemben és a célba egyszerre dobták be magukat. A célvonalon áthaladva egy ember ünnepelt önfeledten, mégpedig a tisztán harmadik Fred Kerley, Lylesnak és Thompsonnak viszont láthatóan fogalma sem volt, hogy győzött-e, vagy második lett. Rövid várakozás után aztán kiderült, hogy az egyaránt 9.79 másodpercet elérő sprinterek közül Lyles volt a gyorsabb, méghozzá öt ezredmásodperccel.

A finálé színvonaláról sokat elárul, hogy Seville mindössze 12 századdal maradt el a győztestől, ám 9.91-gyel csupán az utolsó, nyolcadik helyen ért célba.

Ezzel Budapest háromszoros világbajnoka megszerezte karrierje első olimpiai aranyérmét, amit alaposan meg is ünnepelt a Stade de France rekortánján.

A nap másik nem magyar érdekeltségű döntője előzetesen nagyon simának tűnt, mivel az ukrán Jaroszlava Mahucsih messze kiemelkedett a mezőnyből, közel egy hónapja ráadásul éppen itt javította meg Sztefka Kosztadinova 1987-es világcsúcsát. A verseny végül nem lett nagyon sima, Mahucsihhal ugyanis 2,00 méterig tartotta a lépést az ausztrál Nicola Olyslagers és az ukrán klasszis végül kevesebb rontásával győzött, mivel a 2,02 méterrel már ő sem birkózott meg.

Eredmények, atlétika:

férfi 100 méter (1,0 méter/másodperc):

Noah Lyles (Egyesült Államok) 9.79 másodperc

2. Kishane Thompson (Jamaica) 9.79

3. Fred Kerley (Egyesült Államok) 9.81

női magasugrás, olimpiai bajnok:

Jaroszlava Mahucsih (Ukrajna) 2,00 méter

2. Nicola Olyslagers (Ausztrália) 2,00

3. Irina Herascsenko (Ukrajna) és

Eleanor Patterson (Ausztrália) 1,95-1,95

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×