Valamilyen szinten elégedett vagyok, mert sikerült két érmet hazahoznom. A legfényesebb hiányzik, ennyiből marad a hiányérzet. Erre szokták mondani, hogy soha rosszabbat, de azért még lehet jobb is. De inkább a szebbre emlékszünk, és arra próbálunk koncentrálni.
Hogyan élte meg az egyéni döntőt?
Vegyes érzelmeim vannak a mai napig. Utána egyértelműen szomorú voltam, és nem örültem, hiszen kevesebb mint egy karnyújtásnyira volt tőlem az arany. De nem sikerült ezt a karnyújtást megoldanom. Valahogy mindig mellészúrtam, nem találtam az ellenfelet. Utána nem voltam feldobott állapotban. De azért utána szép lassan elkezdett átfordulni ez pozitívabb irányba. Kezdem értékelni az ezüstérmet. Mert ha belegondolok, hogy lehettem volna negyedik, tizennegyedik vagy huszonnegyedik, akkor annál mindenféleképpen jobb érzés, és inkább büszke lehetek erre.
Az egyéni döntője után a csapattársai mennyire álltak Ön mögött, mellett?
Abszolút segítettek, és közösen készültünk fel, közös edzések voltak, együtt jöttünk-mentünk. Miután vége volt az egyéninek, mindenki elfelejtette, hogy saját magára koncentráljon, és abszolút a csapatra kezdtünk fókuszálni. Szerintem sikerült is ebből a maximumot kihozni. Mert úgy érzem, hogy itt a franciák egy hajszálnyival jobbak voltak nálunk – a többieknél pedig sokkal jobbak voltak, mi szorítottuk meg őket a legjobban. Ezek után egy világbajnok ukrán csapat ellen behúzni a harmadik helyet szerintem egy nagy tett volt, és nagyon örülök ennek a bronzéremnek.
Melyik asszójára emlékszik vissza a legszívesebben?
Nagyon nehéz asszóim voltak. Mindegyiknek volt jó része, és persze voltak olyan részei is, amikor kevésbé örült az ember.
Ki volt a legnehezebb ellenfél?
Mindenki azt várná, hogy azt mondjam, a koreai ellenfelem, hiszen ő vert meg egyéniben egyedül. De lelkileg a legnehezebb Boczkó Gáborral volt vívni, mert csapattársam, barátom, szobatársam évek óta. Azt megélni, nem kívánom senkinek. Borzasztó érzés volt, hogy elütjük egymást a továbbjutás lehetőségétől. Az ilyen szempontból sokkal nehezebb volt.
Fel lehet erre készülni?
Szerintem nem.
