2 °C
Tizenöt labdarúgó Európa-bajnokságot játszottak eddig, beleértve a még Nemzetek Kupájának vagy Nemzetek Európa-kupájának nevezett első két kiírást is. Összesen tíz ország nyerte már el a trófeát, köztük két, ma már nem létező államalakulat, a Szovjetunió (1960) és Csehszlovákia (1976) is. Egyedül a Nationalelf és a spanyol csapat tudott három különböző évtizedben elsőséget szerezni, a franciákat 2016 nyarán elütötte ettől a portugál válogatott.
Mindössze egy Európa-bajnok válogatott tudta megvédeni a címét (2012-ben a spanyol együttes), ezért talán első gondolatra nehéz egy válogatott nagyobb korszakáról beszélni.,
Ám nem csupán a győzelmeket, győzteseket nézve nagyon is érdekes a kép.
Az első sorozatot a szovjet válogatott nyerte meg, s bár keveset emlegetett tény, a Szbornaja volt az első négy kiírás legeredményesebbje. Az egyedüli válogatott, amelyik 1960-ban, 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben is bejutott a legjobb négybe. Szereplésének akadt még egy különlegessége: az első négy kiírásban – egyetlen, 1967-es bécsi csoportselejtezőtől eltekintve – 1972 nyaráig csak az aktuális rendezőtől kapott ki: 1964-ben a spanyoloktól, 1968-ban valójában senkitől, hiszen pénzfeldobással esett ki a rendező olaszok elleni elődöntőben. A sorozatot 1972-ben az NSZK elleni 0-3 zárta le.
Kapaszkodjunk bele ebbe az utolsó mérkőzésbe: a brüsszeli találkozó új korszakot nyitott, a nyugatnémet válogatottét. Nyilván nem a semmiből kezdődött, hiszen Helmut Schön csapata 1966-ban második, 1970-ben harmadik lett a világbajnokságon, de mégis csak tény, hogy Eb-re 1972-ben jutott ki először. S rögtön meg is nyerte, aztán 1976-ban második lett, Belgrádban elveszítve a csehszlovákok elleni tizenegyespárbajt, majd aztán 1980-ban ismét nyert. Megjegyzendő, hogy a nyolc év alatt szinte teljesen kicserélődött a játékoskeret, egyedül Rainer Bonhofot nevezték be mindháromra, de Olaszországban nem játszott.
Ha már az 1980-as, első nyolccsapatos Eb-vel lezárt időszakról beszélünk, érdemes kiemelni: a három tornán a csehszlovákok (egy arany, egy bronz) és a belgák (egy bronz, egy ezüst) is két érmet szereztek.
A következő tornán, Franciaországban, a Michel Platini köré épített Kékek nyertek, a spanyolok, valamint a portugálok és a dánok előtt. (1984-től kezdve nem játszották le a bronzmérkőzést.) Négy évvel később újabb négy csapat jutott az elődöntőbe: a hollandok győztek a szovjetek előtt, harmadik lett a nyugatnémet és az olasz legénység.
A Squadra Azzurra sokkal inkább világbajnoki sikerei kapcsán kap gyakori említést, de tény, hogy az 1968-as győzelem után 1980-ban negyedik, 1988-ban holtversenyben harmadik lett. Jellemzően világbajnoki sikerei után (1970: ezüst, 1982: arany) elrontotta a következő Eb-t. A nyugatnémetek 1968 előtt indultak először, akkor rontottak, de 1972 és 1996 között – a franciaországi tornát kivéve – mindig bejutottak a legjobb négybe, sőt, a hét tornából ötször döntőt játszottak!
Az Oranje számára az 1976-os és az 1992-es harmadik hely csalódást jelentett, ugyanakkor 1988-ban nyerni tudott, a holland futball legnagyobb sikerét elérve. Érdekes, hogy 1972 és 2004 között (1984 és 1996 kivételével) mindig vagy a belga, vagy a holland válogatott befért az első négybe. Különösen figyelemre méltó volt a hollandok szériája 1988-tól: egymást követő öt tornából négyszer is legalább az elődöntőbe jutottak, ebben az időszakban, mindössze egyszer estek ki valóban vereséget szenvedve, további három alkalommal tizenegyespárbajban buktak el.
Az utolsó nagy korszak a spanyoloké volt, ők az Eb-történelem eddigi egyetlen ismétlői, címvédői. A Vörös, a La Roja 2008-ban és 2012-ben Európa-bajnok lett, közben 2010-ben világbajnoki címet szerzett.
Az eddigi tornák összesített táblázata (zárójelben a részvételek száma):
| 1. Németország (12) | 49 | 26 | 2 | 11 | 72-48 | 90 |
| 2. Franciaország (9) | 39 | 20 | 9 | 10 | 62-44 | 69 |
| 3. Spanyolország (10) | 40 | 19 | 11 | 10 | 55-36 | 68 |
| 4. Olaszország (9) | 38 | 16 | 16 | 6 | 39-27 | 64 |
| 5. Portugália (7) | 35 | 18 | 9 | 8 | 49-31 | 63 |
| 6. Hollandia (9) | 35 | 17 | 8 | 10 | 57-37 | 59 |
| 7. Csehország (9) | 32 | 13 | 6 | 13 | 42-43 | 45 |
| 8. Oroszország (11) | 33 | 12 | 7 | 14 | 38-45 | 43 |
| 9. Anglia (9) | 31 | 10 | 11 | 10 | 40-35 | 41 |
| 10. Horvátország (5) | 18 | 8 | 5 | 5 | 23-20 | 29 |
| 11. Dánia (8) | 27 | 7 | 6 | 14 | 30-43 | 27 |
| 12. Belgium (5) | 17 | 7 | 2 | 8 | 22-25 | 23 |
| 13. Svédország (6) | 20 | 5 | 6 | 9 | 25-24 | 21 |
| 14. Görögország (4) | 16 | 5 | 3 | 8 | 14-20 | 18 |
| 15. Törökország (4) | 15 | 4 | 2 | 9 | 13-22 | 14 |
| 16. Wales (1) | 6 | 4 | – | 2 | 10-6 | 12 |
| 17. Lengyelország (3) | 11 | 2 | 6 | 3 | 7-9 | 12 |
| 18. Svájc (4) | 13 | 2 | 5 | 6 | 8-15 | 11 |
| 19. Jugoszlávia (5) | 14 | 3 | 2 | 9 | 22-39 | 11 |
| 20. Izland (1) | 5 | 2 | 2 | 1 | 8-9 | 8 |
| 21. Magyarország (3) | 8 | 2 | 2 | 4 | 11-14 | 8 |
| 22. Románia (5) | 16 | 1 | 5 | 10 | 10-21 | 8 |
| 23. Írország (3) | 10 | 2 | 2 | 6 | 6-17 | 8 |
| 24. Skócia (2) | 6 | 2 | 1 | 3 | 4-5 | 7 |
| 25. Norvégia (1) | 3 | 1 | 1 | 1 | 1-1 | 4 |
| 26. Szlovákia (1) | 4 | 1 | 1 | 2 | 3-6 | 4 |
| 27. Bulgária (2) | 6 | 1 | 1 | 4 | 4-13 | 4 |
| 28. Észak-Írország (1) | 4 | 1 | – | 3 | 2-3 | 3 |
| 29. Albánia (1) | 3 | 1 | – | 2 | 1-3 | 3 |
| 30. Ukrajna (2) | 6 | 1 | – | 5 | 2-9 | 3 |
| 31. Szlovénia (1) | 3 | – | 2 | 1 | 4-5 | 2 |
| 32. Ausztria (2) | 6 | – | 2 | 4 | 2-7 | 2 |
| 33. Lettország (1) | 3 | – | 1 | 2 | 1-5 | 1 |
A táblázatban a győzelem három pontot ér. A hosszabbításban szerzett győzelemért szintén három pont jár, míg a büntetőpárbajban eldőlt meccseken egy pontot kapott mindkét csapat. A Szovjetunió eredménysora Oroszországnál, Csehszlovákiáé Csehországnál.
Az eddigi győztesek
- 1960: Szovjetunió
- 1964: Spanyolország
- 1968: Olaszország
- 1972: NSZK
- 1976: Csehszlovákia
- 1980: NSZK
- 1984: Franciaország
- 1988: Hollandia
- 1992: Dánia
- 1996: Németország
- 2000: Franciaország
- 2004: Görögország
- 2008: Spanyolország
- 2012: Spanyolország
- 2016: Portugália
