„Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a Manchester City nem »álszerződések« révén építette volna fel azt a csapatot, amely három Premier League-bajnoki címet, egy FA-kupát és három EFL-kupát nyert. Ha a City volt a győztes, akkor lenniük kellett veszteseknek is. Nem csupán azoknak a csapatoknak, amelyek a második helyen végeztek, vagy elveszítették a kupadöntőket. A lehetséges hatás ennél sokkal mélyebbre nyúlik, és olyan következményeket is magában foglal, mint az elszalasztott Bajnokok Ligája-szereplés, a kiesés, valamint az elmaradt Premier League-pénzdíjak” – olvasható az összeállításban.

2009 és 2018 között harmincöt másik csapat szerepelt az angol élvonalban. Mindegyikük valamilyen módon azt állíthatná, hogy pénzügyi kár érte.

A City továbbra is tagadja a szabálytalanságok elkövetését, és fellebbezést nyújtott be. Ám bűnösnek találták az összes olyan vádpontban, amelyek összértéke 920 millió font.

A BBC Sport felidézte, hogy amikor Manszúr sejk 2008-ban megvásárolta a Manchester Cityt, a klub még köszönőviszonyban sem volt a mai önmagával. Az 1991–92-es idényben – amely az utolsó volt a Premier League megalakulása előtt – elért ötödik helyezés óta a City legjobb eredménye a 2004–2005-ös szezonban megszerzett nyolcadik hely volt.

Az Abu-Dzabiból származó tőke olyan csatornákon keresztül áramlott a klubhoz, amelyeket a Premier League független bizottsága „álcázott finanszírozási rendszernek” minősített. A klub szponzori bevételei a 2008–2009-es szezonban még a Stoke Cityével voltak egy szinten, később azonban már a Manchester United bevételeit is túlszárnyalták.

A City az ötödik helyen végzett a 2009–2010-es idényben. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy nem a legjobb négy között zárt volna a Premier League-ben.

A BBC feltette a kérdést: vajon ez a pénz elvett más kluboktól bizonyos helyezéseket vagy másfajta sikereket?

A cikkírók azt vélelmezték, hogy a szabálytalanul befektetett több százmillió font nélkül egy teljesen más City szerepelt volna ebben az időszakban.

„Az elemzés nem vette figyelembe a sikerekből származó esetleges jövőbeli bevételeket, így a szponzori bónuszokat és a további pénzdíjakat sem.

Szintén nem számolt azokkal a játékosokkal, akik úgy érezhetik, hogy – a klub esetlegesen eltérő teljesítménye miatt – elestek a fizetésemeléstől vagy a teljesítményalapú kifizetésektől. A vizsgálat kizárólag a hazai hatásokra összpontosít” – olvasható.

Fel is sorolja tételesen, melyekre:

– a bajnoki helyezés miatt elmaradt pénzdíjak

– a Bajnokok Ligájából származó potenciális bevételek elvesztése

– az Európa-liga-kifizetések

– a Premier League-tagság elvesztése, kiesés

– a kupadöntők elvesztésének hatásai

A számítás szerint City működése kapcsán megállapított szabálytalanság a többi klubra gyakorolt teljes hatása 844 millió fontra becsülhető:

– 188,2 millió font a Premier League-beli helyezések után járó pénzdíjakból

– 349,7 millió font a kiesés miatti veszteségként

– 217,8 millió font az elmaradt Bajnokok Ligája-pénzdíjakból

– 88,3 millió font a hazai kupasorozatokhoz és az Európa-ligához kapcsolódóan

Ugyanakkor a City maga is jelentős pénzdíjakat szerzett ebben az időszakban. Ez az összeg 1,17 milliárd font.

– 812,3 millió fontot a Premier League-ből – a pénzdíjakból és a közvetítési jogdíjakból származó teljes bevétel

– 363,4 millió fontot a Bajnokok Ligájából

– 900 000 fontot az FA-kupa-győzelemért

– 300 000 fontot a három Ligakupa-győzelemért

„A megtévesztés időszakát éltük át – mondta a múlt hónapban Mauricio Pochettino, a Tottenham Hotspur korábbi menedzsere. – Semmilyen büntetés nem teheti jóvá azt, ami történt.”

A Spurs abban a nyolc szezonban, amikor a City kvalifikálta magát Európa elit sorozatába, négy alkalommal (bár ezek közül csak egy esett Pochettino irányítása alá) épphogy lemaradt a Bajnokok Ligája-szereplést érő helyekről.

A BBC Sport összevetette a City Bajnokok Ligája-bevételeit a következő szezonban a Tottenham Európa-liga-nyereményeivel. Abban a négy szezonban, amikor a Spurs lemaradt a BL-ről, a Manchester City 148,2 millió fontot keresett a Bajnokok Ligájában, míg a Tottenham 29,9 millió fontot az Európa-ligában.

A legnagyobb különbség a 2014–2015-ös idényhez köthető: ekkor a City második lett a Premier League-ben, a Tottenham pedig ötödik. A City 71,2 millió fontot kapott azért, mert a következő szezonban bejutott a Bajnokok Ligája elődöntőjébe, a Spurs viszont mindössze 17,7 millió fontot könyvelhetett el az Európa-ligából – ez 53,5 millió fontos különbséget jelentett.

A Spurs emellett hat alkalommal végzett a City mögött a Premier League tabelláján; a nyereményekben mutatkozó összesített különbség 6,6 millió fontot tett ki. Az észak-londoni csapat ugyanakkor profitált is a 2013–2014-es szezonból, mivel csak azért juthatott ki az európai porondra, mert a City legyőzte a Sunderlandet a Ligakupa döntőjében. A Spurs 5,1 millió fontot szerzett a 2014–2015-ös Európa-liga-szereplésével, ami a City sikere nélkül nem lett volna lehetséges. Az összes sorozatot figyelembe véve ez nettó 119,9 millió fontos pénzügyi veszteséget jelentett a Spurs számára.

Tanulságos a Liverpool példája is. A 2015–2016-os Ligakupa-döntőben Jürgen Klopp csapata 1–1-es döntetlent követően tizenegyespárbajban maradt alul a Cityvel szemben. Ha a Liverpool megnyerte volna a döntőt, indulhatott volna az Európa-ligában; ez pedig kulcsfontosságú pénzügyi összehasonlítási alapot kínál.

A Manchester United a 2016–2017-es szezonban megnyerte az Európa-ligát, amiért 37,8 millió font pénzjutalomban részesült. Ezen összeg részeként a Vörös Ördögök televíziós közvetítési jogok értékén alapuló piaci részesedése (market pool) 26,6 millió fontot tett ki.

„Bár nem állíthatjuk biztosan, hogy a Liverpool megnyerte volna az Európa-ligát, a klub a Manchester Unitedhez hasonló súlyt képviselt, ami lehetővé teszi az összehasonlítást” – írja a BBC. – A piaci részesedés összege némileg alacsonyabb lehetett volna, ha mindkét klub – a Liverpool és a Manchester United – érintett lett volna a sorozatban.

A Premier League-beli helyezésért járó 10,6 millió fontos összeggel együtt – a Liverpool mind a kilenc érintett szezonban a City mögött végzett – a Merseyside-i klubot érintő teljes negatív pénzügyi hatás 52,3 millió font volt.

Ami az FA-kupát illeti: a vizsgált időszakban a City mindössze egyszer, a 2010–2011-es szezonban hódította el a trófeát a Stoke legyőzésével. A pénzjutalmak közötti különbség 900 000 font volt, miközben a döntő vesztese is indulhatott az Európa-ligában.

Az Everton ötször (!) esett el az európai kupaszereplés lehetőségétől. Egyszer – a 2013–2014-es szezonban – maradt le a Bajnokok Ligájáról, további négy alkalommal pedig épphogy lecsúszott az Európa-liga-indulást érő helyezésről (egy hellyel mögötte végzett). A Bajnokok Ligája-szereplés értékét 32,6 millió fontra becsülik: ez a Manchester City által szerzett 39 millió font és az Everton által – a BL helyett játszott – Európa-ligában szerzett 6,4 millió font különbsége. Az Európa-ligából való négyszeri kimaradás összesített pénzügyi hatása 23,2 millió font. Ha ehhez hozzászámítjuk a Premier League-ből származó 10,6 millió fontos pénzdíjat, a teljes pénzügyi hatás eléri a 66,4 millió fontot – ezzel az Everton a harmadik leginkább érintett klub.

Bár a kiesés után járó kompenzációs kifizetések (parachute payments) némi anyagi biztonságot nyújtanak, a Premier League-ből való kiesés így is jelentős pénzügyi érvágást jelent.

Érvelhetnek-e vajon úgy a 18. helyen – tehát épp a kiesőzónában – végzett csapatok, hogy a City nélkül talán bennmaradhattak volna?

Idézzük újra a BBC Sport összeállítását: „Ezt többféleképpen is meg lehet közelíteni. Egyrészt ott vannak a City elleni eredmények: a csapat a Birmingham kivételével minden olyan ellenféllel szemben legalább négy pontot szerzett, amely végül a 18. helyen végzett. Másrészt ott van az a tény, hogy a City anyagi lehetőségeihez képest jóval erősebb keretet tudott összeállítani. Vajon anélkül a keret nélkül a kiesés ellen kellett volna küzdenie? Ismét hangsúlyozandó: ez nem jelenti azt, hogy a City biztosan kiesett volna. Itt a valószínűségekről van szó.”

A BBC Sport alapul vette a 20. helyen végző csapat által a következő szezonban szerzett teljes pénzdíjat; ez jelzi azt a minimális bevételt, amely az élvonalbeli tagság megőrzésével jár. Ebből levonták a kiesés után járó kompenzációs kifizetések első szezonjára eső összeget, így megkapták a nettó értéket. A Hull ebben az időszakban kétszer is kiesett, ami összesen 93,78 millió fontjába került. A csapat négyszer végzett a Man City mögött a tabellán, ami további 5,2 millió fontnyi, a helyezés alapján járó bevételkülönbséget jelentett. Így az East Yorkshire-i klub 99 millió fontos veszteséget bánhat.

A Swansea 63,1 millió fonttal szerepel a listán. Ebből az összegből 54 millió font a kieséshez, 9,1 millió font pedig a helyezésekhez kapcsolódik (az élvonalban töltött hét szezon alapján).

A Newcastle a 2015–2016-os szezonban a 18. helyen végzett és kiesett; ez becslések szerint 60,4 millió fontjába került a klubnak. A Norwich (43,8 millió font), a Wigan (39,6 millió font), a Burnley (31,1 millió font), a Bolton (26,4 millió font) és a Birmingham (25,1 millió font) szintén a 18. helyen végezve esett ki az élvonalból.

A Tottenham mellett további négy csapat maradt le éppen csak a Bajnokok Ligája-szereplésről az érintett nyolc szezonban, amikor a City kvalifikálta magát a sorozatba. A legnagyobb hatással ez a Chelsea-re volt, amely a 2017–2018-as idényben az ötödik helyen végzett.

A City 79,2 millió fontot keresett a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe jutással, míg a Chelsea 39,4 millió fontot kapott az Európa-liga megnyeréséért; így a Chelsea esetében 39,8 millió fontos különbség (hátrány) keletkezett.

Szintén éppen csak lemaradt a Bajnokok Ligájáról az Everton (5. hely a 2013–2014-es szezonban, 32,6 millió fontos különbség) és az Arsenal (5. hely a 2016–2017-es szezonban, 22,1 millió fontos különbség).

Az egyetlen csapat, amelyet nem érintett jelentősen a pénzügyi különbség, a Manchester United volt, amely a 2015–2016-os idényben végzett az ötödik helyen. A City a Bajnokok Ligájában a nyolcaddöntőig jutott, és 42,6 millió fontot keresett, miközben a United abban a szezonban megnyerte az Európa-ligát, amiért 37,8 millió fontot kapott; így a Vörös Ördögök esetében 4,8 millió fontos különbség adódott.

A Premier League-ben nincs külön pénzjutalom a bajnoki cím elnyeréséért. Ám a közvetítési jogokból származó bevételeket érdemalapon, a bajnoki tabella végső helyezései alapján osztják szét. A rendszer „1+1” elven működik: a 20. helyezett klub megkapja az alapösszeget, a 19. helyezett ennek a dupláját, a 18. helyezett a háromszorosát, és így tovább.

Ez azt jelenti, hogy – legalábbis a pénzjutalmak tekintetében – mindössze egyetlen alapösszegnyi különbség adódik aközött, ha egy csapat a második helyen végez, vagy ha a Manchester City valamelyik bajnoki címét hozó szezonjában éri el ugyanezt az eredményt.

Amíg a 2010–2011-es szezonban egy-egy helyezés értéke 755 881 font volt, addig a 2016–2017-es idényre ez az összeg 1,94 millió fontra nőtt. Amennyiben kártérítésről lenne szó, az Everton, a Liverpool és a Stoke City támaszthatná a legnagyobb igényt – 10,7 millió font értékben –, mivel mindhárom klub a City mögött végzett mind a kilenc érintett szezonban.