Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Farkas Péter barcelonai (1992) olimpiai bajnok birkózó
Nyitókép: Magyar Birkózó Szövetség

Hosszú idő után szólalt meg újra Farkas Péter olimpiai bajnok – videó

Autókereskedéssel foglalkozik, birkózás helyett ma már csak lábteniszezik Farkas Péter. Az egykori olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok birkózó hosszú idő után szólalt meg a nyilvánosság előtt, a sportági szövetség felületein jelent meg vele beszélgetés.

Sportpályafutása kezdeteiről azt mondta Farkas Péter, hogy „dagadt kisgyerek” volt, ezért az edzések nem voltak egyszerűek számára.

„Nálunk ez nem volt opcionális; apám is birkózott, rám fért a mozgás, kötelező lett. Életem első versenye Csepelen volt, meg is nyertem” – mondta.

Serdülőben aztán elmaradtak a sikerek, a junior korosztályig még válogatott sem volt. Elsőéves juniorként viszont már látszott, hogy még sokra viheti – árulta el az olimpiai bajnok birkózó, aki arról is beszélt, hogy a súlycsoportváltásnak köszönhetően

21 hónap alatt négy világversenyt, közte olimpiát is nyert.

„90 kiló körül volt a súlyom, onnan lefogyni 82-re, ezzel rögtön megoldódtak az erőbeli problémák. Kondícióm volt. Azóta nagyot változott a világ, mert ha a Lőrincz Tamást megnézzük, simán versenyeznek 37-38 évesen is. Akkor ez nem így volt, 28 éves kor körül elege volt mindenkinek az egészből, fogyasztásból, versenyzésből.”

Farkas Péternek az 1992-es olimpiára rendbe jött a válla és kifejezetten jó formában érkezett Barcelonába. Az aranyérmért a lengyel Piotr Stepient győzte le.

„Szerencsére nem volt a szálláson légkondi, úgyhogy felvettem az anorákot, és reggelre két kilóval kevesebb voltam. Gyakorlatilag minden összejött, életem legjobb formája volt. Egy nagyon kedves barátnőm kihozta édesanyámat, ő is látott, és egy nagy baráti társaság is kijött szurkolni nekem” – mondta.

Farkas Péter elégedett a pályafutásával, bár azt sajnálja, hogy Barcelona után nem folytatta a 90 kilogrammos súlycsoportban.

„Leültünk beszélgetni a fizetésemről, azon vitatkoztunk, hogy 60 vagy 65 ezer legyen. Akkor Éles József veszprémi kézilabdázó azt hiszem 700 ezer forintot keresett. A rendszerváltás utáni káoszban, zűrzavarban ezek a sportok – vívás, cselgáncs, birkózás, boksz – nem voltak kiemelt sportágak, nem lehetett belőlük olyan jól megélni akkor, mint bármi másból.”

Az interjúban a kábítószerrel való visszaélésről, a szökésről, a börtönben töltött évekről nem esett szó.

Arról viszont igen, hogy már miért nem űzi a sportágát.

„Csípőprotézissel nem tudom, tudnám-e élvezni még. Lábteniszezni szoktunk. Autókereskedésem van, autókat szállítok Németországba.”

Farkas Péter még elmondta még, hogy a fia

  • zenél
  • a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán tanul
  • a birkózást hobbiszinten űzi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×