Infostart.hu
eur:
358.32
usd:
304.98
bux:
135899.33
2026. május 7. csütörtök Gizella
burning flaming torch over cloudy sky.
Nyitókép: imagedepotpro/Getty Images

Gyászol a sportvilág: 101 évesen távozott a legenda

Százegy éves korában elhunyt a francia Charles Coste, aki a legidősebb volt az olimpiai bajnokok között.

Halálhírét a francia sportminiszter, Marina Ferrari tette közzé a közösségi médiában. Az ex-kerékpáros múlt csütörtökön távozott az élők sorából.

Coste az 1948-as londoni olimpián a csapat üldözéses versenyben lett aranyérmes. A tavalyi, párizsi játékok megnyitóján, kerekesszékben ülve vitte az olimpiai lángot.

A sportember Keleti Ágnes januári halála óta volt a legidősebb élő olimpiai bajnok. Az ötszörös olimpiai aranyérmes tornásznő január 2-án hunyt el, egy héttel a 104. születésnapja előtt. Keleti Ágnes 2023. szeptember 7-én, 102 évesen és 242 naposan lett a mindenkori legidősebb olimpiai bajnok, a korlistán honfitársát, a vízilabdázó Tarics Sándort megelőzve. A világ legidősebb olimpiai bajnok pólósa, aki az 1936-os berlini olimpián nyert aranyérmet, és haláláig a legidősebb élő olimpiai bajnok volt a világon, 102 éves korában, 2016. május 21-én hunyt el.

Coste halálával Nyikita Szimonjan lett a legidősebb élő olimpiai aranyérmes - írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A korábbi labdarúgó, aki október 12-én töltötte be a 99. életévét, a Szovjetunió válogatottjának tagjaként lett ötkarikás bajnok az 1956-os melbourne-i játékokon. 1958-ban, az Anglia elleni 2-2-es döntetlen során ő szerezte a Szovjetunió első gólját a világbajnokságok történetében.

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapjának anyaga szerint Szimonjan mögött az élő olimpiai bajnokok közül a második legidősebb a magyar öttusázó, Benedek Gábor (1927. március 23.), aki Helsinkiben, csapatban lett arany-, egyéniben ezüstérmes 1952-ben. A harmadik legidősebb az osztrák síelő, Trude Beiser (1927. szeptember 2.), aki 1948-ban és 1952-ben is olimpiai bajnok lett, előbb kombinációban, majd lesiklásban.

Címlapról ajánljuk
Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

Tanulnak a tiszás képviselők

Annyi az új képviselő a parlamentben, hogy intenzív tanfolyamot kell szervezni nekik.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×