Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A man plays an overhead smalsh shot in a shaft of light across a tennis court
Nyitókép: Kolbz/Getty Images

Mesés összegeket keresnek a profi teniszezők

A világ tíz legjobban fizetett teniszezője együttesen becslések szerint 285 millió dollárt keresett az elmúlt 12 hónapban sportteljesítményének és a pályán kívüli bevételeinek köszönhetően - írta az amerikai Forbes magazin legfrissebb összeállításában.

A "közös vagyon" 16 százalékos növekedést jelent a tavalyi 246 millió dolláros összbevételhez képest.

A legújabb listát a spanyol Carlos Alcaraz vezeti 48,3 millió dollárral, őt a jelenlegi férfi világranglista-vezető olasz Jannik Sinner követi (47,3 millió dollár), míg a harmadik helyet női teniszező, az amerikai Coco Gauff foglalja el (37,2 millió dollár), megelőzve a szerb Novak Djokovicot (29,6 millió dollár) és az aktuális női világelsőt, a fehérorosz Arina Szabalenkát (27,4 millió dollár).

A Forbes a lajstrom kapcsán megjegyezte, hogy a mostani összeg közel sem éri el a teniszezők 2020-ban felállított 10-es rekordját, amely 343 millió dollárt tett ki.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×