Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
329.43
bux:
111172.47
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Jansik Szilárd (b) a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornáján, a B csoportban játszott Magyarország - Szerbia mérkőzésen a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 5-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Faragó Tamás: nem szégyen másolni más sportágakat, még jobban bele kellene nyúlni a versenynaptárba

A kézilabdában bevált középdöntős lebonyolítási rendszer izgalmasabb és igazságosabb a világversenyeken, mint a kieséses negyeddöntő − mondta az InfoRádióban a Nemzet Sportolója. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok szerint a női szakág annyit fejlődött az elmúlt években, hogy lesznek jelentkezők az Eb-rendezésre és nem lesz gond a nézőszámokkal sem.

A jövőben már külön helyszínen lesz a férfi és a női vízilabda Európa-bajnokság, illetve az is elképzelhető, hogy külön időpontokban. Már tavaly sem egy országban rendezték a két nem kontinenstornáját (a férfiaké Zágrábban és Dubrovnikban, a nőké pedig Eindhovenben volt), de ennek akkor az volt az oka, hogy az eredeti helyszín, Izrael a háborús helyzet miatt nem adhatott otthont a mérkőzéseknek. Az Európa-bajnokság lebonyolítása is változik: nem lesz negyeddöntő, hanem a kézilabdatornákhoz hasonlóan középdöntős csoportokból lehet majd bejutni a legjobb négy közé.

Faragó Tamás az európai szövetség (European Aquatics) döntését úgy kommentálta az InfoRádióban, hogy a vízilabda nem olyan népszerű sportág, mint például a kosárlabda vagy a kézilabda, így nem egyszerű feladat rendező országot találni egy-egy világversenynek. A Nemzet Sportolója szerint a mostani változtatással talán többen fognak jelentkezni, mert egy országnak csak az egyik nem Eb-jét kell megrendeznie. Van kockázata is az újításnak, ugyanis nem lehet kizárni, hogy a jövőben sokkal kevesebben lesznek kíváncsiak a nők kontinenstornájára.

A 2026-os Eb rendezési jogát Szerbia kapta meg, de a sportági szövetségük a közelmúltban jelezte, hogy csak a férfi torna mezőnyét látnák vendégül, amibe végül az európai szövetség is beleegyezett. A férfiak Európa-bajnokságának így 2026. január 10. és 25. között Belgrád ad otthont. Faragó Tamás szerint vélhetően a szerbek egyértelmű jelzése volt a változtatási szándék egyik fő katalizátora. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a vízilabdának fejlődnie kell, és

jó, ha a sportág követi más sikeres labdajátékok lebonyolítási szisztémáját, ami nagyon bevált az elmúlt években.

Mint fogalmazott, ebben az esetben nem szégyen másolni, mert mind kézilabdában, mind kosárlabdában pontos módszerekkel dolgozták ki a lebonyolítási rendszert, és rendre nagyszámú közönség előtt rendezik ezeknek a sportágaknak a nagy válogatott világversenyeit.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok azt gondolja, a kézilabdában alkalmazott középdöntős rendszer nemcsak érdekes és izgalmas, hanem igazságos is, amit a nézői visszajelzések is igazolnak. Bízik benne, hogy a vízilabda is népszerűbbé válik azzal, hogy áttér erre a szisztémára. Megjegyezte, hogy mindig az a legnagyobb probléma a vízilabda esetében, hogy „az okosok kitalálják a csőben a lyukat, de közben megfeledkeznek a nézőkről”.

Faragó Tamás szerint mindig meg kellene kérdezni a nézők, a szurkolók, a szponzorok és a televíziós szakemberek véleményét is az újításokkal kapcsolatban, legyen szó akár szabálymódosításról, akár a lebonyolítási rendszer megváltoztatásáról. Úgy véli,

nem fog fejlődni a sportág, ha mindig csak a vízilabdázók igényeit veszik figyelembe.

A Nemzet Sportolója arra számít, hogy a középdöntő bevezetésével több éles csata lesz az Európa-bajnokságokon, és nem csak egy-egy mérkőzésen dől el a továbbjutás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kéthetes torna során nagyon nehéz jól belőni a formaidőzítést. Mint fogalmazott, az eddigi rendszerben úgy várták a csapatok a sorsdöntő negyeddöntős kört, hogy lehetnek elsők vagy nyolcadikok, így tulajdonképpen nem lehetett hibázni, egyetlen meccsen akár kútba eshetett egy egész év munkája is. Faragó Tamás elmondta: a középdöntős szisztéma igazságosabb, több mérkőzésen dől el, mely csapatok jutnak tovább az elődöntőbe, és melyek kerülnek a vigaszágra.

Kiemelte, hogy a kézilabdában és a kosárlabdában is külön-külön rendezik a két nem Európa-bajnokságát, és ez véleménye szerint a vízilabdában is „belefér”. Mint mondta,

a női szakág annyit fejlődött az elmúlt években, hogy lesznek jelentkezők a rendezésre, illetve képes lesz megtalálni a saját közönségét minden egyes női torna.

Nemcsak hogy különszedték a két nem Eb-jét, hanem az európai szövetség még azt sem tartja kizártnak, hogy adott esetben más időpontban is rendezik a tornákat. Ezzel kapcsolatban Faragó Tamás megjegyezte: „tudomásul kellene végre venni, hogy a vízilabda egy szezonális sportág, és nem lehet belőle éves sportágat csinálni”. A korábbi szövetségi kapitány szerint meg kellene fontolni azt, hogy a nemzeti bajnokságokat nyáron, napfényben a „strandoló közönség előtt”, míg a világversenyeket az őszi vagy a téli időszakban fedett uszodákban rendezzék. Azt gondolja, ezzel „esztétikailag egy látványosabb sportágat lehetne kreálni”, illetve kitért arra is, hogy figyelembe kellene venni, hogy bizonyos időszakokban kevesebb közvetítést lehet látni a sporttelevíziókban, és a vízilabdának ezeket az idősávokat kellene megcéloznia, hiszen így talán több nézőt vonzhatnak a meccsek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×