Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Jansik Szilárd (b) a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornáján, a B csoportban játszott Magyarország - Szerbia mérkőzésen a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 5-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Faragó Tamás: nem szégyen másolni más sportágakat, még jobban bele kellene nyúlni a versenynaptárba

A kézilabdában bevált középdöntős lebonyolítási rendszer izgalmasabb és igazságosabb a világversenyeken, mint a kieséses negyeddöntő − mondta az InfoRádióban a Nemzet Sportolója. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok szerint a női szakág annyit fejlődött az elmúlt években, hogy lesznek jelentkezők az Eb-rendezésre és nem lesz gond a nézőszámokkal sem.

A jövőben már külön helyszínen lesz a férfi és a női vízilabda Európa-bajnokság, illetve az is elképzelhető, hogy külön időpontokban. Már tavaly sem egy országban rendezték a két nem kontinenstornáját (a férfiaké Zágrábban és Dubrovnikban, a nőké pedig Eindhovenben volt), de ennek akkor az volt az oka, hogy az eredeti helyszín, Izrael a háborús helyzet miatt nem adhatott otthont a mérkőzéseknek. Az Európa-bajnokság lebonyolítása is változik: nem lesz negyeddöntő, hanem a kézilabdatornákhoz hasonlóan középdöntős csoportokból lehet majd bejutni a legjobb négy közé.

Faragó Tamás az európai szövetség (European Aquatics) döntését úgy kommentálta az InfoRádióban, hogy a vízilabda nem olyan népszerű sportág, mint például a kosárlabda vagy a kézilabda, így nem egyszerű feladat rendező országot találni egy-egy világversenynek. A Nemzet Sportolója szerint a mostani változtatással talán többen fognak jelentkezni, mert egy országnak csak az egyik nem Eb-jét kell megrendeznie. Van kockázata is az újításnak, ugyanis nem lehet kizárni, hogy a jövőben sokkal kevesebben lesznek kíváncsiak a nők kontinenstornájára.

A 2026-os Eb rendezési jogát Szerbia kapta meg, de a sportági szövetségük a közelmúltban jelezte, hogy csak a férfi torna mezőnyét látnák vendégül, amibe végül az európai szövetség is beleegyezett. A férfiak Európa-bajnokságának így 2026. január 10. és 25. között Belgrád ad otthont. Faragó Tamás szerint vélhetően a szerbek egyértelmű jelzése volt a változtatási szándék egyik fő katalizátora. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a vízilabdának fejlődnie kell, és

jó, ha a sportág követi más sikeres labdajátékok lebonyolítási szisztémáját, ami nagyon bevált az elmúlt években.

Mint fogalmazott, ebben az esetben nem szégyen másolni, mert mind kézilabdában, mind kosárlabdában pontos módszerekkel dolgozták ki a lebonyolítási rendszert, és rendre nagyszámú közönség előtt rendezik ezeknek a sportágaknak a nagy válogatott világversenyeit.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok azt gondolja, a kézilabdában alkalmazott középdöntős rendszer nemcsak érdekes és izgalmas, hanem igazságos is, amit a nézői visszajelzések is igazolnak. Bízik benne, hogy a vízilabda is népszerűbbé válik azzal, hogy áttér erre a szisztémára. Megjegyezte, hogy mindig az a legnagyobb probléma a vízilabda esetében, hogy „az okosok kitalálják a csőben a lyukat, de közben megfeledkeznek a nézőkről”.

Faragó Tamás szerint mindig meg kellene kérdezni a nézők, a szurkolók, a szponzorok és a televíziós szakemberek véleményét is az újításokkal kapcsolatban, legyen szó akár szabálymódosításról, akár a lebonyolítási rendszer megváltoztatásáról. Úgy véli,

nem fog fejlődni a sportág, ha mindig csak a vízilabdázók igényeit veszik figyelembe.

A Nemzet Sportolója arra számít, hogy a középdöntő bevezetésével több éles csata lesz az Európa-bajnokságokon, és nem csak egy-egy mérkőzésen dől el a továbbjutás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kéthetes torna során nagyon nehéz jól belőni a formaidőzítést. Mint fogalmazott, az eddigi rendszerben úgy várták a csapatok a sorsdöntő negyeddöntős kört, hogy lehetnek elsők vagy nyolcadikok, így tulajdonképpen nem lehetett hibázni, egyetlen meccsen akár kútba eshetett egy egész év munkája is. Faragó Tamás elmondta: a középdöntős szisztéma igazságosabb, több mérkőzésen dől el, mely csapatok jutnak tovább az elődöntőbe, és melyek kerülnek a vigaszágra.

Kiemelte, hogy a kézilabdában és a kosárlabdában is külön-külön rendezik a két nem Európa-bajnokságát, és ez véleménye szerint a vízilabdában is „belefér”. Mint mondta,

a női szakág annyit fejlődött az elmúlt években, hogy lesznek jelentkezők a rendezésre, illetve képes lesz megtalálni a saját közönségét minden egyes női torna.

Nemcsak hogy különszedték a két nem Eb-jét, hanem az európai szövetség még azt sem tartja kizártnak, hogy adott esetben más időpontban is rendezik a tornákat. Ezzel kapcsolatban Faragó Tamás megjegyezte: „tudomásul kellene végre venni, hogy a vízilabda egy szezonális sportág, és nem lehet belőle éves sportágat csinálni”. A korábbi szövetségi kapitány szerint meg kellene fontolni azt, hogy a nemzeti bajnokságokat nyáron, napfényben a „strandoló közönség előtt”, míg a világversenyeket az őszi vagy a téli időszakban fedett uszodákban rendezzék. Azt gondolja, ezzel „esztétikailag egy látványosabb sportágat lehetne kreálni”, illetve kitért arra is, hogy figyelembe kellene venni, hogy bizonyos időszakokban kevesebb közvetítést lehet látni a sporttelevíziókban, és a vízilabdának ezeket az idősávokat kellene megcéloznia, hiszen így talán több nézőt vonzhatnak a meccsek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Már mozikban Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők - ami csakúgy mint előző filmje, a Futni mentem egy nagysikerű cseh film remake változata. A filmzene a tavaly tragikusan elhunyt Tompos Kátya szerzeményein alapszik – mondta az InfoRádióban a film rendezője. Herendi Gábor reméli, hogy az ismét állami támogatás nélkül készült új filmje sikeres lesz a magyar nézők között, ami további független alkotások lehetőségét is segítené.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

2025 októberében a Fed bejelentette, hogy decemberben leállítja a mennyiségi szigorítást. Ezzel véget ér az a két és fél évig tartó időszak, amelynek során az amerikai jegybank havonta több tízmilliárd dollárral csökkentette a mérlegét, hogy visszafogja a gazdaság túlfűtöttségét és letörje a 2022-ben kialakult inflációs hullámot. Ez új piaci környezetet teremthet a részvény-, kötvény- és devizapiacok számára. A fenti változások nyomán cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a hozamok különböző piaci környezetben a részvénypiacokon (S&P 500, Nasdaq), valamint a devizapiacon (dollárindex, EUR/HUF).

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 15:52
×
×
×
×