A magyarok vasárnap 15 órától Vantaaban, a finnek vendégeként folytatják szereplésüket a kvalifikációs sorozatban.

Az olimpikonok közül Mikler Roland, Lékai Máté és Ilic Zoran ezúttal nem tagja a keretnek, Bánhidi Bencét, Szita Zoltánt, Krakovszki Bencét és Nagy Benedeket pedig nem nevezték a mérkőzésre. A csapat mindössze három edzéssel tudott készülni a meccsre, és ez, illetve a néhány alapember hiánya néha nyomot hagyott az összjátékon támadásban és védekezésben is. Bartucz László kapusbravúrjaira alapozva jól kezdtek a magyarok (5-1), majd jöttek a hibák, amiket kihasználva felzárkóztak mínusz egyre a szlovákok. Amikor megint voltak védések Bartucztól, egy 5-1-es sorozattal újra el tudtak lépni az előző, januári kontinenstornán ötödik helyezett magyarok, akik a szünetben 15-12-es előnyben voltak.

A második félidő elején újra a kezdőcsapat volt a pályán a hazaiaknál, a kapuban viszont Palasics Kristóf állt. A játék képe nem változott, a magyaroknak támadásban és védekezésben sem volt könnyű dolguk, nem tudtak megnyugtató előnyt kidolgozni, az öt gól volt a maximum. Úgy tűnt, Chema Rodríguez szövetségi kapitány - tőle nem szokatlan módon - ezúttal sem akar időt kérni, de öt perccel a vége előtt kénytelen volt, mivel 31-29-re visszazárkóztak a szlovákok.

A rövid eligazítás hatására új lendületet vett a csapat és a hajrát magabiztosan, hat góllal abszolválva nyert.

Imre Bence kilenc, Rosta Miklós hét góllal, Palasics Kristóf két, Bartucz László 11 védéssel vette ki részét a sikerből. A túloldalon a Gyöngyösön játszó Martin Potisk és Simon Machac hat-hat alkalommal talált be, Teodor Paul hat, Marian Zernovic négy védéssel zárt.

A magyar válogatott öt vereség és négy döntetlen mellett 27. alkalommal győzte le a szlovákokat.

A csoportok első és második helyezettjei, valamint a négy legjobb harmadik biztosítja majd helyét a 2026 januárjában sorra kerülő Európa-bajnokságon. A három rendező ország, Dánia, Norvégia és Svédország, valamint a címvédő Franciaország már biztos résztvevője a tornának.

Ancsin Gábornak a védekezéssel kapcsolatban van hiányérzete

A magyar férfi kézilabda-válogatott védekezésével kapcsolatban van hiányérzete a Szlovákia ellen 37-32-re megnyert szerdai Európa-bajnoki selejtező után.

"Úgy éreztem, támadásban megvoltak a helyzeteink. Nagyon sok ziccert kihagytunk, de ennél is jobban elszomorít a védekezés, hiszen éppen azokra az erőszakos egy-egyezésekre készültünk, amiket a szlovákok csináltak, mégsem zártunk össze időben, nem voltunk kellően agresszívak, nem voltak megállító szabálytalanságaink, hogy a kapusainkat segíteni tudjuk" - értékelt az MTI-nek a Ferencváros két gólt szerző jobbátlövője.

Hangsúlyozta, inkább a védekezéssel kapcsolatban van sokkal nagyobb hiányérzete, ebben látja a legnagyobb hiányosságot, és vasárnapig ezt jócskán ki kell küszöbölniük.

A magyarok vasárnap 15 órától Vantaaban Finnország vendégei lesznek a 2026-os kontinenstorna selejtezőjének második fordulójában.

Az előző, januári Európa-bajnokságon ötödik helyezett magyaroknak csak három edzésük volt a győri mérkőzés előtt, ráadásul Mikler Roland, Lékai Máté, Ilic Zoran, Szita Zoltán és Bánhidi Bence nélkül, több fiatal játékossal kiegészülve léptek pályára, de Ancsin szerint ezek nem játszottak közre abban, hogy a vártnál nehezebben nyertek.

"Akik bekerültek a válogatottba, mind tehetséges, jó játékosok. Inkább az agresszivitás hiányzott, de ez az egész csapatra vonatkozik. Ennél sokkal többet kell nyújtanunk és sokkal egységesebbnek kell lennünk, elsősorban védekezésben" - szögezte le a 167-szeres válogatott játékos.

Ancsin a szlovákok ellen együtt játszott klubtársával, az ugyancsak jobbátlövő Ónodi-Jánoskúti Mátéval, akiről elmondta: nagyon örül, hogy itt van, mert szerinte teljes mértékben megérdemli. Nagyon nagy tehetségnek tartja, aki már nem is a tehetség kategóriába tartozik, hiszen oszlopos tagja az FTC-nek.

"Nagyon bízom benne - és szerintem így lesz -, hogy a válogatottnak is oszlopos tagja lesz. Ez az élet rendje, nyilván előbb-utóbb ki fogok öregedni, és jönniük kell a fiataloknak. Szerencsére vannak ilyen tehetségek a magyar kézilabdában, mint ő, és ez nagyon pozitív" - vélekedett.

Hangsúlyozta: jó közösséget alkotnak a válogatottnál, befogadók a fiatalokkal, segítik őket, másrészt Ónodi-Jánoskúti ismeri a játékrendszert, dolgozott benne, vagy hasonló rendszerben, és játékosként, illetve emberként is intelligens, úgyhogy biztosan nem lesz semmi problémája a beilleszkedéssel.

Ónodi-Jánoskúti - aki kezdőként kapott lehetőséget és háromszor talált a hálóba - úgy fogalmazott, nem tapasztaltak semmi újdonságot a szlovákok részéről, viszont amit terveztek, azt nem feltétlenül tudták jól végrehajtani. A megbeszélt taktikai elemek támadásban és védekezésben sem úgy működtek, ahogyan kellett volna.

"Ezeket majd átnézzük, átbeszéljük, mert ki kell javítani. Nagyon kellemetlen ellenfél volt a szlovák csapat, a mi válogatottunkban pedig sok az új játékos. Én például sajnos szinte semmilyen figurára nem emlékeztem, ilyen szempontból nagyon jó, hogy az ilyen mérkőzéseken újra fel tudjuk venni a fonalat" - mesélte.

A junior világbajnoki ezüstérmes jobbátlövő úgy fogalmazott: eszméletlenül jó érzés itt lenni a válogatottnál, jó ehhez a közeghez csatlakozni - és ez azokra az edzésekre is igaz volt, amikor nem játszottak mérkőzést -, a magyar közönség előtt játszani pedig felemelő érzés.

Ancsin Gáborról elmondta, nagyon sok dologban segít neki, ezért nem is tartja riválisának.

"A válogatottban ismer minden egyes figurát, és ha bármi kérdésem van, mindig válaszol. Nagyon jó a kapcsolatunk, tudjuk egymást segíteni, ez a klubcsapatunkban is jól működik, és reményeim szerint a jövőben a válogatottban is jól fog."

Felidézte, hogy az FTC-ben két évig a hetvenszeres válogatott Balogh Zsolt volt a poszttársa, és ők Ancsinnal nagyon hasonló személyiségek, vele is nagyon jó volt a kapcsolata. Olyan apróságokra hívják fel a figyelmét, amelyekre magától nem jönne rá.

Ónodi-Jánoskútinak hónapokat kellett kihagynia egy komoly vállsérülés miatt, de mint mondta, már nagyjából túl van rajta. Néha még érzi, de ezzel a fájdalommal már tud játszani, és nem hátráltatja a munkában.