Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó és férje, edzője, Shane Tusup a XIX. Budapesti Nagy Sportágválasztón a Merkapt Maraton Sportközpontban 2016. szeptember 17-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Shane Tusup kéri a Hosszú Katinka után járó havi kétmilliós edzői életjáradékot

Az amerikai szakember volt a háromszoros olimpiai bajnok edzője a legnagyobb sikerei idején, ennek ellenére nem ő kapja az edzőknek járó életjáradékot.

Shane Tusup, a háromszoros olimpiai bajnok és egyszeres ezüstérmes Hosszú Katinka exférje és egykori edzője igényt tart a volt felesége után járó edzői életjáradékra – írja az Index. A portál úgy tudja, hogy már pert is indított a magyar állam ellen.

Hosszú Katinka a riói olimpián megnyerte a 200 méteres és a 400 méteres vegyesúszást, továbbá a 100 méteres hátúszást, ezenfelül 200 méter háton ezüstérmet szerzett. Ekkor Shane Tusup volt az edzője, és ez alapján 2 112 400 forint járna neki havonta, ugyanannyi, mint az úszónőnek.

Csakhogy a háromszoros olimpiai bajnok a nagyapját, Bakos Lászlót nevezte meg az életjáradékra jogosult edzőjeként, aki meg is kapta a pénzt, egészen 2023. január másodikáig, amikor 90 éves korában elhunyt.

Shane Tusup bejelentkezett az életjáradékra, és ennek az az oka, hogy Hosszú Katinka elmúlt 35 éves, így már jár neki az életjáradék, és elvileg az edzőnek csak 45 éves kor felett kezdik meg a kifizetést, kivéve, ha már a tanítványa is kapja az ellátást.

A portál szerint további vitára okot adó kérdés, hogy a járadékot csak magyar állampolgár kaphatja, de Hosszú Katinka sikerei idején Shane Tusup még csak amerikai állampolgár volt, viszont 2022-ben felvett a magyar állampolgárságot is.

A Magyar Olimpiai Bizottságnál arról tájékoztatták a lapot, hogy tudnak Tusup folyamodványáról, de az ügyben a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkárság az illetékes, amely állásfoglalást kért az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×