Tizenhárom hónap telt el azóta, hogy a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) doppingvétség gyanúja miatt magyarázatadásra szólította fel az Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszót, mert a tőle levett minták eredményét rögzítő biológiai útlevelében megalapozott gyanúra okot adó eltéréseket fedeztek fe.

Kenderesi Tamás folyamatosan tagadta, hogy valaha is tiltott eszközökkel próbálta volna feljebb srófolni a teljesítményét. Ám eddig hiába tiltakozott és érvelt, majd nyújtott be egyes vélemények szerint egyetemi disszertációval felérő elsődleges orvosi magyarázatot, azt a WADA szakértői idén január 11-én nem fogadták el.

A sportoló jelenleg vesztésre áll, mert idehaza a független elsőfokú doppingbizottság vele szemben elmarasztaló ítéletet hozott. Kenderesi és a képviselői ezt nem fogadták el, ezért fellebbezéssel fordultak a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz.

Az igazáért harcoló versenyző szemszögéből igen hosszú procedúra végéhez közeledve az SzPress Hírszolgálat arról is tudomást szerzett, hogy az ügynek áttételesen a Magyar Úszószövetség egyik fontos támogatói szerződésére is volt kihatása, ám ennek ellenére a sportág vezetői jóhiszeműségüket bizonyítva, illetve, amíg csak lehet, az ártatlanság vélelmét is hangoztatva, készek voltak kölcsön formájában hozzájárulni a tetemesnek perköltségekhez. Ennek az összege

a százezer svájci frankot is meghaladja, ami mai árfolyamon negyvenmillió forintnak felel meg.

A felmerült költségek felét a HUNADO állta. A milliók előteremtése nemcsak a fellebbező Kenderesi Tamásnak okozhatott komoly gondot, hanem a perbe fogott szervezetnek is.

A napokban felállt a háromtagú bírói testület, amelyben a nemzeti doppingbizottság nevében eljáró HUNADO delegáltja a német Ulrich Haas, a zürichi egyetem professzora, a CAS-t a döntőbíróság elnökének megbízásából az az angol James Drake KC képviseli, míg a felperest Dávid Gyula, akinek évtizedes ügyvédi tapasztalata van, hosszú ideig vízilabdázott, magyar bajnok és a válogatott tagja is volt.