Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Babos Tímea az ukrán Katyerina Baindl ellen játszott mérkőzésen a salakpályás budapesti női WTA tenisztorna első fordulójában a Római Teniszakadémián 2022. július 11-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Tenisz: külföldre szorulhat a magyar WTA-torna

Márky Jenő versenyigazgató elmondása szerint most lett volna lehetőség, hogy egy kategóriával feljebb lépjen a verseny, de állami egyezség híján elment ez a hajó, sőt, a torna hazai megrendezése is veszélybe került.

Márky Jenő versenyigazgató szerint kétségessé vált az idén júliusban esedékes budapesti női salakpályás tenisztorna 2024-es megrendezése.

A jogtulajdonos tájékoztatása szerint a 250 ezer dollár (90 millió forint) összdíjazású viadal fejlesztése helyett elképzelhető, hogy a Hungarian Grand Prix külföldön és más néven folytatódik majd.

"A szívem vérzik, mert több mint 30 éve dolgozom azon, hogy a magyar tenisz fejlődjön, játékosainknak lehetőségük legyen hazai rendezésű Tour-versenyeken indulni, és Magyarország komoly helyen szerepeljen a profi tenisz világtérképén. Csakhogy amikor adódik egy kivételes lehetőség, hogy bekerüljünk a világ 20 legjelentősebb versenye közé jogtulajdonosként, akkor az érdemi tárgyalásokig sem tudok eljutni az illetékesekkel – nyilatkozta Márky Jenő. –

Az eddigi 250-es helyett WTA 500-as versenye lehetett volna Magyarországnak, de sajnos ez a hajó elúszott, mert február 15-ig kellett jelentkezni.

Egyszer ugyan kaptam halasztást, de sportpolitikai döntés hiányában nem lehetett érdemben haladni, további időt nyerni."

A versenyigazgató kifejtette, a Hungarian GP tulajdonjoga azt jelentette, hogy a WTA Tour versenyrendszerének fejlesztése keretében ötmillió dollárral kevesebbért lehetett volna megvenni az 500-as verseny tulajdonjogát, ami egyszeri kedvezmény volt. A teniszvilág ügynökségei és versenytulajdonosai ezért megmozdultak erre a kivételes lehetőségre, mert tudták, hogy ritkán adódik esély a profi sportban ennyire előnyös befektetésre.

Márky Jenő közölte, Magyarországon az elmúlt évtizedekben csak olyan világversenyeket rendeztek, amelyeknek a jogtulajdonosa egy nemzetközi sportági szakszövetség vagy egy sportmenedzser cég, esetleg magánszemély volt. Ez azt jelentette, hogy minden esetben komoly összegeket, gyakran dollármilliókat kellett fizetni jogdíjként vagy bérleti díjként. A WTA Tour strukturális fejlesztésének köszönhetően most kivételes lehetőségként Magyarország jogtulajdonosa lehetett volna egy globális érdeklődésre számot tartó versenynek.

Ezután rátért a távolabbi kilátásokra:

"Az idén lejár a kormánnyal kötött ötéves megállapodásom, így megszűnik a verseny pénzügyi garanciája. Ennek hiányában veszélybe kerül a 2024-es HUNGP magyarországi megrendezése, pedig közvetlenül a párizsi olimpia előtt a szokásosnál is értékesebb, rangosabb verseny várható. Az 500-as tulajdonjog megszerzése, azaz a fejlődés helyett most ott tartok, hogy

küzdenem kell, ne járjak úgy, mint 2013-ban, amikor Budapestről Bukarestbe kellett költöztetnem a versenyt"

- jelentette ki a Római Teniszakadémia vezetője. Hozzátette, az elmúlt két évben a torna ismét bizonyított, mert a szereplésnek köszönhetően a teljes hazai élmezőny és legtehetségesebb játékosok nagyot léptek előre, és a magyar közönség is újra csúcsteniszt láthatott élőben. Kiemelte, fontos szempont, hogy a HUNGP négyévente egyben olimpiai kvalifikációs verseny is, amiért nem kell külön pályázni, jogdíjat fizetni.

Mindezek ellenére Márky Jenő úgy vélekedett, hogy a Magyar Tenisz Szövetség és a WTA-viadal elmúlt két évben tapasztalt sikeres szakmai együttműködése után, jelenleg egyelőre nem sikerült összehozni azt a széles körű összefogást, amellyel megmenthető és Magyarországon tartható a HUNGP.

"Tudom, vannak, akik mindent elkövetnek külföldön és itthon, hogy a verseny olyan kényszerhelyzetbe kerüljön, ami miatt külföldre kell eladnom. Az elmúlt hónapokban jelentős érdeklődés mutatkozott vevői oldalról a HUNGP iránt, de nem azért hoztam rengeteg áldozatot az elmúlt több mint 30 évben, hogy ez a történet befejeződjön, és más néven, valahol külföldön folytatódjon. Nekem mindig is fontosabb volt az ország, a magyar tenisz érdeke, mint a saját üzleti szempontjaim. Mivel mindenképp szeretném megmenteni és itthon tartani, ezért

felajánlom a magyar kormánynak, Magyarországnak a verseny tulajdonjogának a megvásárlását"

- jelentette be.

A tornaigazgató hozzátette, tisztában van azzal, hogy az elmúlt években több megkérdőjelezhető döntés, előnytelen megállapodás született a sportágban, ami óriási anyagi és erkölcsi deficitet okozott a hazai tenisznek, a magyar sportdiplomáciának és Magyarországnak. Ezek alapjaiban rengették meg az MTSZ működését, évekre visszavetve a klubok és a versenyzők fejlődési lehetőségeit.

"Úgy gondolom, a fent említett rossz döntéseknél

még nagyobb hiba lenne a Hungarian Grand Prix magyarországi helyszínének végleges elvesztése.

Évtizedekre lekerülnénk a teniszvilág térképéről az egyetlen állandó, jogtiszta verseny nélkül. Nemcsak a sportág teljes élmezőnye és a legtehetségesebb játékosai lennének a kárvallottak, akiket megfosztunk egy hatalmas lehetőségtől, de egy ilyen visszalépés negatívan befolyásolhatja a 2036-os olimpiarendezési esélyeinket is" - fűzte hozzá Márky Jenő.

A budapesti verseny 1996 óta íródó történetében - közben 2014 és 2020 között Bukarest volt a helyszín - Szávay Ágnes nevéhez fűződik a legjobb hazai eredmény, aki 2009-ben és 2010-ben is elhódította a trófeát.

(Nyitóképünkön Babos Tímea az ukrán Katyerina Baindl ellen játszott mérkőzésen a salakpályás budapesti női WTA tenisztorna első fordulójában a Római Teniszakadémián 2022. július 11-én.)

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×