Vaskuti Istvánt javasolják a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának. A jelenlegi tagok közötti szerdai szavazásban kiválasztott Vaskuti István kenu kettes 500 méteren nyert olimpián 1980-ban, sportvezetőként pedig 2008 és 2016 között a nemzetközi sportági szövetség első alelnöke volt. Tízszeres világbajnok, tevékenykedett a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében, 1998-tól a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

A jelölt az InfoRádióban arról beszélt, hogy először akkor gondolt az elismerés lehetőségére, amikor a Nemzeti Sportban megjelent mint esélyes. "Nem ringattam én bele magam, mert tudtam, ez nem rajtam múlik.

Ha ezek a barátaim, a nagynevű sporttársak, a Nemzet Sportolói ezt így értékelik, akkor ez nagyon nagy megtiszteltetés, amire nagyon büszke vagyok"

– mondta Vaskuti István.

Ő lehet az első kajak-kenus tagja a Nemzet Sportolóinak, és szerinte ezt a címet nem is egyedül kapta meg, hanem a sportága az évtizedes eredményeivel érdemelte ki. A hír hallatán elsőként Wichmann Tamásra gondolt, aki épp három éve hunyt el, és ő lehetett volna igazán az első, aki ha megéri, megkaphatta volna.

A kérdésre, hogy mire a legbüszkébb a pályafutásából, nem vágta rá a moszkvai olimpiai bajnoki címet, bár akkor Foltán Lászlóval egy hosszú vereségsorozatot szakított meg. A Mexikóban szerzett két aranyérem után lemaradt az aranyról a magyar kajak-kenu sport Münchenben és Montrealban is. "Akkor úgy éreztük, hogy talán valami átok ül rajtunk, hogy csak a magyarok nem tudnak nyerni. Ez nekünk sikerült, ez egy óriási dolog.

A legnagyobb sikernek mégis azt tartom, hogy részt vettem abban, hogy a kajak-kenu sportág így fölívelt,

26 évig voltam szakmai vezetője az MKKSZ-nek" – mondta Vaskuti István.

Amikor 2004-ben megalapították a Nemzet Sportolója díjat, akkor az is szerepelt a követelmények között, hogy ne csak nagy sporteredménnyel lehessen a klubba belépni, hanem fontos az edzői vagy a sportvezetői múlt is, és az új jelölt ebben is maradandót alkotott. Tizenhat évig dolgozott a nemzetközi szövetség vezetésében, ebből nyolc évet volt első alelnök, elmondása szerint sokat kellett küzdenie azért, hogy a gyorsasági szakág működése biztosított legyen. Kevesen mondhatják el magukról, hogy kilenc olimpián vettek részt. Vaskuti István először versenyzőként, aztán edzőként volt olimpikon – a sportolói közül sokan lettek világbajnokok, a Pulai, Novák páros pedig olimpiát is nyert –, majd versenybíróként tevékenykedett, a pekingi olimpián pedig technikai delegátus volt. "Nagyon szerteágazó feladatom volt, de azt hiszem, hogy mindenütt sikeresen működtem" – mondta.

Versenyzőként három partnerrel is világbajnokságot tudott nyerni. Az első helyen Foltán Lászlót említette, vele párhuzamosan Buday Tamással, aki kétszeres olimpiai bronzérmes volt Montrealban, hosszú távon volt a legjobb, három világbajnokságot nyert, és aztán Sarusi Kis Jánossal a nagy vesztesei voltak a Los Angeles-i bojkottnak, mert utána még két-két világbajnokságot nyertek olimpiai számokban, de az 1984-es játékokon nem indulhattak el.

Ennek ellenére a leendő Nemzet Sportolójának nincs hiányérzete.

"Minden feladat egy kihívás volt, és igyekeztem odatenni magam, ez a kajak-kenu sportban elvárás.

Nagyon sikeres életpálya van mögöttem, aminek még nincs vége,

mert bár három éve nyugdíjas vagyok, edzőként utánpótláskorú srácokkal foglalkozom a BKV Előrében. Nagyon szeretem őket, nagyon élvezem. Én teljes életet kaptam a sporttól, és még remélem, hogy jó pár évig tudok működni benne" – mondta Vaskuti István.