eur:
395.01
usd:
370.99
bux:
65372.62
2024. április 19. péntek Emma
MONZA, ITALY - MAY 26: Silvio Berlusconi (L) and Adriano Galliani (R) looks on during the Serie B Playoffs Final match between AC Monza and AC Pisa at U-Power Stadium Brianteo on May 26, 2022 in Monza, Italy. (Photo by Giuseppe Cottini/Getty Images )
Nyitókép: Giuseppe Cottini/Getty Images

Visszatér az olasz élvonalba Silvio Berlusconi

Az egykori olasz miniszterelnök, akinek elnöki érájához kapcsolódik az AC Milan történetének legsikeresebb időszaka, immár a Monza első embere. Klubja – Nagy Ádám csapatának, a Pisának a kiejtésével – 110 éves történetében először, felkerült az olasz élvonalba.

Silvio Berlusconi 1986 februárjában vette át az előző években szakmai és gazdasági válságba zuhant AC Milant. Akkoriban Olaszország második leggazdagabb embereként jegyezték. 1936. szeptember 29-én született Milánóban, a jogi kar elvégzése után nem sokkal alapította első saját vállalatait, a Cantieri Riunitit (1961), majd az Edibordot (1963). Neve a hatvanas években lett országosan ismert, akkor épült a Milano 2-nak nevezett új városrész. Az építtető maga Silvio Berlusconi volt. 1975-ra kész lett a Milano 3.

Nem sokkal később egy törvény megszüntette az állami adó, a RAI monopóliumát, Berlusconi pedig „beindította” első tévécsatornáját, a TeleMilanót.

A TeleMilanóból Canale 5 lett, majd 1983-ban és 1984-ben létrejött az Italia 1 és a Retequattro. A létrehozott holding, a Fininvest nem elégedett meg az olasz piaci sikerekkel, érdekeltségeket szerzett a francia La Cinq, a spanyol Telecinco, s a német Telefons, illetve utódja a DSF csatornák működtetésében.

A szellemes olasz szójátékkal Sua Emittenzának (őeminenciája van kifordítva ő műsorszóróságára, utalva Berlusconi hatalmára a médiapiacon) becézett üzletember az elektronikus mellett az írott sajtóban is „hadállásokra” tett szert. Övé lett a milánói székhelyű politikai napilap, az Il Giornale, a közkedvelt tévéújság, a TV Sorrizi és Canzoni, valamint a Telepiu, a Tuttomusica, a Ciak és a Forza Milan. A Fininvest holding akkoriban összesen 36 vállalatból állt, valamennyi egységet egy-egy főbb csoportba sorolták. A biztosítók és pénzügyi társaságokba tartozott az AC Milant öt éven keresztül szponzoráló biztosító, a Mediolanum, míg a mozi és látványosság elnevezésű csoportba a futballklub.

A Milan villámgyorsan felkapaszkodott a csúcsra. 1988 tavaszán megnyerte az olasz bajnokságot, majd 1988 ősze és 1990 tele között, bő 24 hónap alatt hat nemzetközi trófeát gyűjtött be. Az volt a Berlusconi-éra első aranykorszaka, a Tassotti, Baresi, Costacurta védőnégyessel és a három hollanddal, Ruud Gullittal, Marco van Bastennel és Frank Rijkaarddal. Arrigo Sacchi dirigálta a csapatot.

Tőle vette át a klubedzői posztot Fabio Capello, akivel 1993 és 1995 között egymást követő három BL-döntőben is játszott a Milan. Némi útkeresés után 2001-ben következett Carlo Ancelotti és a harmadik aranykorszak, az újabb három BL-döntővel, 2003-as és a 2007-es győzelemmel. Akkoriban már Alessandro Nesta, Rui Costa, Kaka, Andrea Pirlo, Pippo Inzaghi, Andrij Sevcsenko vitték a prímet, no, meg Paolo Maldini, akinek irdatlanul hosszú pályafutása átívelt szinte a teljes, 1986-tól 2017 februárjáig tartó Berlusconi-korszakon. A Milan e bő három évtized alatt 29 címet hódított el, Silvio Berlusconi lett a Milan történetének legsikeresebb elnöke. Nyolc bajnoki cím és öt BL-trófea fűződött a nevéhez.

2017-ben eladta a klubot a Li Junghung kínai üzletember által vezetett konzorciumnak. A következő évben az amerikai Elliott Alapítvány vette át az irányítást, miután Li nem fizette ki a vételt. A három periódusban a miniszterelnöki posztot betöltő Silvio Berlsuconi csak rövid ideig bírta ki futball nélkül.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban – mindössze hárommillió euróért – megvásárolta az akkor a Serie C-ben, a harmadik vonalban vegetáló Monzát. A város mindössze húsz kilométernyire van Lombardia fővárosától, Milánótól.

A Monza, amelyet Berlusconi a milánói évek alatti jobb kezére, az akkori ügyvezetőre, a 77 éves Adriano Gallianira bízott, 2020-ban feljutott a Serie B-be, de a következő idényben – annak ellenére, hogy nagynevű klasszis játékosokat szerzett meg, mint Kevin-Prince Boateng és Mario Balotelli – lemaradt a feljutásért vívott rájátszásról.

Most már nem. A Pisa elleni 4-3-as összesítéssel feljutott a Serie A-ba.

„Hosszú évig küzdöttünk, és történelmi eredményt értünk el. A Monza még soha nem szerepelt a Serie A-ban” – mondta Berlusconi a Sky Sport Italia olasz műsorszolgáltatónak. – „Megszoktam a győzelmet. Hogyha már a Serie A-ban vagyunk, meg kell nyernünk a címet, be kell lépnünk a Bajnokok Ligájába, és meg kell nyernünk azt is” – mondta, valljuk be, nem csekély optimizmussal.

A La Repubblica című olasz napilap szerint

Berlusconi eddig már 71 millió eurót költött a Monzára, de a kitűzött célokhoz ennél lényegesen nagyobb befektetésre lenne szükség.

Az olasz sajtó megjegyzi, hogy a monzai siker vigasztalást jelenthet Berlusconinak, akinek csökkent a vagyona és gyengül az egészségi állapota. Januárban sikertelenül próbálkozott azzal, hogy megválasszák köztársasági elnökké.

Lehet, hogy az olasz politikai élet egy részében csökkent a népszerűsége, de Monzában ma minden futballszurkoló imádja. Dalokat énekeltek róla, amelyben azt kérték tőle, hogy a következő szezonban juttassa ki a klubot a nemzetközi porondra..

„Ez egy rendkívüli idény volt, a szívemnek kedves eredményekkel: a Milan a Serie A bajnoka lett, a Monza pedig feljutott a Serie A-ba” – mondta Silvio Berlusconi, aki kategórikusan cáfolta azokat a híreket, hogy eladná a Monzát, mert újra részvényeket venne a tulajdonosváltás előtt álló AC Milanban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi lesz most a forinttal, a részvényekkel és a befektetéseinkkel? Megkérdeztük a profikat

Mi lesz most a forinttal, a részvényekkel és a befektetéseinkkel? Megkérdeztük a profikat

Erős negyedéven vannak túl a globális részvénypiacok, sokak szerint már régóta érik egy kisebb-nagyobb korrekció. Mégis, az egyre intenzívebben lángoló geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági környezet kihívásai ellenére a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nincsenek kizárva az újabb csúcsdöntések. Nem fognak idén unatkozni a kötvénybefektetők sem, a forint pedig könnyen áttörheti a 400-as szintet az euróval szemben. A kötvényalapokat vásárlóknak így érdemes körültekintőnek lenniük, a devizás alapok kereslete pedig felélénkülhet. Megkérdeztük három alapkezelő szakértőit, hogyan értékelik a mostani piaci történéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×