Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Märcz Tamás szövetségi kapitány.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Döntöttek mindkét vízilabda-kapitány jövőjéről

Bíró Attila és Märcz Tamás is folytathatja a munkát 2024 végéig.

A vízilabda-válogatottak olimpiai szereplését értékelte csütörtökön a pólószövetség elnöksége. Mind a férfi, mind a női együttes elődöntőbe jutott Tokióban, és végül megszerezte a bronzérmet, így a női pólósok először szereztek ötkarikás érmet, míg a férfiak 2008 után állhattak ismét dobogóra.

Vári Attila, az MVLSZ elnöke az ülés után elmondta, nem írt ki a szervezet kapitányi pályázatot, Bíró Attila és Märcz Tamás szövetségi kapitány olimpiai beszámolóját is elfogadta az elnökség, egyben mindkét szakember mandátumát 2024. október 22-ig meghosszabbította.

Märcz Tamás, aki maga is olimpiai és Európa-bajnok volt, 2016 óta irányítja a férfi válogatottat, Benedek Tibortól vette át a posztot, és azóta 2017-ben világbajnoki döntőbe jutott a csapattal, míg 2020-ban Európa-bajnok lett. A mostani döntés értelmében egészen a 2024-es párizsi olimpiáig a 47 éves szakember maradhat a szövetségi kapitány.

Bíró Attila 2015-től a magyar női vízilabda-válogatott kapitánya, 2016-ban Európa-bajnoki címet nyert Belgrádban és kijuttatta a csapatot a riói olimpiára, ahol a válogatott negyedik, a 2017-es világbajnokságon ötödik lett. A 2018-es Eb-n és a 2019-es vb-n az irányításával negyedik lett a válogatott, de 2021-re halasztott tokiói olimpián bronzéremig jutott a csapata.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×