eur:
411.34
usd:
395.17
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Solymosi Péter játékvezető a videobíró-rendszer (VAR, Video Assistant Referee) tesztelésén a mátyásföldi Ikarus-pályán 2021. június 26-án. Véget ért a magyar játékvezetők képzése, ezzel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által előírt minden követelménynek megfelel a magyar szövetség (MLSZ), így július végén, az OTP Bank Liga következő idényének rajtján elkezdődhet a videobíró-rendszer alkalmazása.
Nyitókép: Solymosi Péter játékvezető a videobíró-rendszer tesztelésén a mátyásföldi Ikarus-pályán 2021. június 26-án. MTI/Bruzák Noémi

Labdarúgó NB I - A júliusi idényrajton már alkalmazzák a videobírót

Vasárnap délután véget ér a magyar játékvezetők képzése, ezzel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által előírt minden követelménynek megfelel a magyar szövetség (MLSZ), így július végén, az OTP Bank Liga következő idényének rajtján elkezdődhet a videobíró-rendszer (VAR) alkalmazása.

Zelei János, a videobíró projekt vezetője szombaton, a mátyásföldi Ikarus-pályán elmondta, hogy az MLSZ 2019 augusztusában kezdte el a programot, és eredetileg már a 2020/21-es idényben szerette volna alkalmazni a technológiát, a koronavírus-járvány miatt azonban a rendszer bevezetése egy évet csúszott.

Zelei kiemelte, a projekt négy fő elemből állt. Egyrészt az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá kellett tenni a VAR fogadására, ki kellett választani a FIFA által akkreditált cégek közül azt, amely biztosítja a rendszer technikai hátterét, tovább kiképezni a játékvezetőket, illetve módosítani az MLSZ vonatkozó szabályzatait.

A projektvezető tájékoztatása szerint az MLSZ az élvonal következő idényére indulási jogot szerzett sportszervezetek stadionjait infrastrukturális szempontból felülvizsgálta, és a szükséges fejlesztéseket májusig minden létesítményben elvégezte. Hozzátette, az MLSZ pályázatot írt ki, amelynek nyerteseként a kanadai Evertz Microsystrem Ltd. hazai leányvállalata, a Studiotech Hungary Kft. biztosítja a VAR technológiai hátterét. A cég rendszerét az április 25-én elvégzett technikai teszt alapján a FIFA jóváhagyta.

A játékvezetők képzéséről Zelei annyit mondott, hogy a tanfolyam kilenc, egymásra épülő szakaszból áll. Az elméleti képzést a szimulátorok előtti gyakorlás követte, majd a VAR-mikrobuszokban offline tesztekre került sor. Jelenleg az online képzés zajlik, amely várhatóan vasárnap sikeresen befejeződik.

Az offline tesztek elvégzésére az NB I tavaszi utolsó hat fordulójának mérkőzésein került sor. Ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a VAR-buszban ülő videobíró és a mérkőzés játékvezetője között. A képzés záró fázisában már online gyakorolják a játékvezetők a rendszer alkalmazását, amikor is a játékvezető és a videobíró élő kapcsolatban áll egymással. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ már minden, a FIFA által megkövetelt feltételnek meg fog felelni, így július végén élesben is indulhat a VAR-rendszer működése.

Zelei az MTI kérdésére elmondta, hogy a VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videobíró, a videobíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videobírónak összesen 16, videobíró-asszistensenk 15 főt képeztek ki. Kiemelte, a videobíró kizárólag abban az esetben javasolhat felülvizsgálatot a mérkőzés játékvezetőjének, ha a rendelkezésére álló kameraképek számára nyilvánvaló és egyértelmű hibát mutatnak. Ezt a játékvezetői kommunikációs rendszeren keresztül jelzi a bírónak, aki a felülvizsgálat során részére bemutatott képanyag alapján jóváhagyja, vagy megváltoztatja az eredeti döntését. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

Kiderült az is, hogy VAR-buszból jelenleg három van, így ezentúl egy nap legfeljebb három mérkőzést tudnak megrendezni a magyar élvonalban. Hozzáfűzte, a rendszer bevezetése a 120 esztendős MLSZ eddigi legnagyobb technikai jellegű projektje, és a szövetségben nagy várakozással tekintenek az alkalmazása elé.

Zelei János felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer elindításával nem szűnnek meg teljesen az esetleg hibás játékvezetői döntések, ám a súlyos hibákat reményeik szerint ki lehet majd szűrni vele.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×