Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Babos Tímea (b) és a francia Kristina Mladenovic a harmadikként rangsorolt Hszie Szu-vej, Barbora Strycova tajvani, cseh kettős ellen játszik a wimbledoni teniszbajnokság női párosversenyének elődöntőjében 2019. július 12-én.
Nyitókép: MTI/Andy Rain

Wimbledonban újra összeáll a Babos-Mladenovic duó

Tavaly óta nem játszottak együtt.

A június végén rajtoló wimbledoni tenisztornára újra összeáll Babos Tímea és Kristina Mladenovic kétszeres világbajnok kettőse.

A magyar szövetség közösségi oldalának szombati bejegyzése emlékeztetett: a magyar-francia duó a tavalyi Roland Garros megnyerése óta nem lépett együtt pályára. Babos azóta az orosz Veronika Kugyermetovával és Vera Zvonarjovával alkotott párost, miután Mladenovic nem vállalta a versenyzést.

A vasárnap induló Roland Garroson még nem, Wimbledonban viszont ismét összeáll Babos és Mladenovic, akik együtt négy Grand Slam-tornán diadalmaskodtak: először 2018-ban az Australian Openen, majd 2019-ben a Roland Garroson, tavaly pedig a melbourne-i és a párizsi viadalon sem találtak legyőzőre.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×