eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
A magyar válogatott játékosai ünneplik győzelmüket a Magyarország - Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzés végén a Puskás Arénában 2020. november 12-én. A csapat 2-1-re győzött, ezzel története során negyedszer kijutott az Európa-bajnokságra.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kint az Eb-n - jegyek, menetrend, csoportok: ez következik most

Nem mind a három magyar érdekeltségű csoportmeccs lesz az új Puskásban, ráadásul aki a francia-portugálra jegyet vesz, lemarad a német-magyarról. Akinek már a torna halasztása előtt jegye lett, annak számára az UEFA-nak fontos közlendője van.

Azok után, hogy Magyarország - Szalai Ádám csapatkapitány "útmutatásainak" megfelelően kiünnepli magát azok után, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kiharcolta részvételét a részben hazai rendezésű, a járványhelyzet miatt 2021-re csúsztatott Európa-bajnokságon, máris adódik egy sor kérdés: ki, honnan, hogyan és mikor kaphat jegyet a budapesti mérkőzésekre, kivel és mikor játszik a Marco Rossi edzette csapat, illetve lehet-e tánc a 6-os villamos megállójának tetején 2021 nyarán is.

Elöljáróban azt kell leszögezni, hogy jelenleg koronavírus-világjárvány van, az azt legyőzni hivatott oltás pedig még nincs forgalomban, járványügyi szakemberek szerint viszont a különböző gyártmányú vakcinák tömeges alkalmazása a tavasz folyamán megkezdődhet, így lehetővé válhat, hogy a "régi rendben" legyenek a meccsek,

a nézőszámnak pedig csak a stadionok befogadóképessége szabhat határt.

A 2020-as - de facto 2021-es - labdarúgó-Európa-bajnokságnak a korábbiaktól eltérően nem egy házigazdája, hanem tizenkét fogadó városa lesz, Londontól Bakuig, Szentpétervártól Bilbaóig. A magyar csapat mérkőzéseit a 2021. június 12-én startoló tornán mind a müncheni-budapesti, F-jelű csoportban játsszák de csak Portugália elleni, június 15-ei mérkőzést és a Franciaországgal szembeni, 19-ei összecsapást láthatjuk az új Puskásban, Németország a müncheni Allianz Arénában várja Szoboszlai Dominikékat 23-án. Az új Puskásban azonban lesz még egy csoportmeccs - ezt Portugália és Franciaország vívja, de nagy valószínűséggel csak akkor lesz ezen telt ház, ha tízezerszám kelnek útra francia és portugál szurkolók, ugyanis a csoportkör utolsó fordulójának mérkőzéseit kvartettenként azonos kezdési időponttal játsszák, hogy mindkét mérkőzésnek - várhatóan - legyen tétje.

Az F csoport menetrendje:

Magyarország-Portugália (június 15. 18.00, Budapest)
Franciaország-Németország (június 15. 21.00, München)
Magyarország-Franciaország (június 19. 15.00, Budapest)
Portugália-Németország (június 19. 18.00, München)
Portugália-Franciaország (június 23. 21.00, Budapest)
Németország-Magyarország (június 23. 21.00, München)

Ha ebben a kvartettben sikerülne nem az utolsó helyen végezni a regnáló Európa-bajnok és az utóbbi két vb győztese mögött, akkor a dán, finn, belga orosz csoport győztesével mérkőzhetnénk még egyet a nyolcaddöntőben - vagy akár összejöhetne a 2016-os nyolcaddöntő visszavágója is Belgiummal szemben. Esetleg a holland, osztrák, ukrán, észak-macedón négyes győztese is jöhetne. Az egyelőre a levegőben lóg, hogy melyik négyes csoportgyőztes tányérjába kerülnénk, talán az új Puskásban küzdve.

Jegyek

Amit a jegyekről most tudhatunk: akik korábban jegyeket vettek az Eb eltolása előtt, azoknak a belépői érvényesek a 2021-es rendezésre is, nincs tennivaló. A még szabad jegyek jelenleg nem hozzáférhetők, de az UEFA magyar nyelvű információs oldalán hamarosan minden infó megjelenhet.

Érdekes még egy pillantást vetni a múltra, ugyanis

a korábbi Eb-selejtezős csoportunknak Azerbajdzsán kivételével minden tagja így-úgy, de kiharcolta a részvételt:

Horvátország csoportgyőztesként, Wales másodikként, Szlovákia és Magyarország pedig az Eb pótselejtezős rendszerén keresztül előbbi Írországon és Észak-Írországon keresztül (tizenegyesek, illetve hosszabbítás után), utóbbi Bulgária idegenbeli és Izland hazai verésével.

A labdarúgó-Eb döntőjére július 11-én kerül sor Londonban, a Wembleyben.

A teljes mezőny (a kijutás időrendjében)

Belgium, Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Spanyolország, Törökország, Franciaország, Anglia, Csehország, Finnország, Svédország, Horvátország, Ausztria, Hollandia, Németország, Portugália, Svájc, Dánia, Wales, Észak-Macedónia, Magyarország, Szlovákia, Skócia

Csoportok

A csoport (Róma és Baku): Törökország, Olaszország, Wales, Svájc
B (Koppenhága és Szentpétervár): Dánia, Finnország, Belgium, Oroszország
C (Amszterdam és Bukarest): Hollandia, Ukrajna, Ausztria, Észak-Macedónia
D (London és Glasgow): Anglia, Horvátország, Skócia, Csehország
E (Bilbao és Dublin): Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Szlovákia
F (München és Budapest/Puskás Aréna): MAGYARORSZÁG, Németország, Franciaország, Portugália

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 12:36
×
×
×
×