Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: manyokiattila.hu

Mányoki Attila extrém úszó: a várakozás a legrosszabb az egészben

Világrekord összidő alatt úszta át a földgolyó hét óceáni szorosát a zalaegerszegi Mányoki Attila, aki leginkább az utolsó átúszásáról beszélt az InfoRádió Arénájában. Nyílt vízen március óta edzett a Velencei-tóban, 5-6 fokban. Ennek az őrült "hobbinak" a költségei sem titkosak.

Nem sok ember van a világon, aki átúszta a földgolyó mind a hét óceáni szorosát (Ocean's Seven sorozat), de Mányoki Attila - első magyarként - köztük van, ráadásul valamennyi átúszását összeadva világcsúcs alatt lett teljesítő a zalaegerszegi extrém úszó, aki szeptember 22-én beszélt friss rekorderként az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában.

Utolsó úszásakor augusztusban, amikor 12 órát töltött a 10 foknál alig melegebb vízben Nagy-Britannia partjainál, már nyugodt volt, nem volt benne görcs vagy versenyláz, függetlenül attól, hogy a körülmények nem voltak ideálisak, és korábban kétszer is beletörött a bicskája a helybe; a korlátozott látási viszonyok között ezúttal sem tudta például észlelni a potenciális veszélyt jelentő oroszlánmedúzákat.

"A nap középső része, egy két órás szakasz volt nyugisabb, de aztán változott a szélsebesség és a hullámzás, ami az úszó pályafutásom legnehezebb 5-6 óráját hozta.

Az áramlat mozgását ráadásul az ember a vízben nem igazán érzékeli, ráadásul a távolság sem látszik csökkenni"

- vázolta Mányoki Attila az Északi-csatornán szerzett élményeiről.

"Frissíteni" óránként lehet ebben a műfajban, mert nem állhat le a gyomorműködés.

A felkészülés az utolsó szorosra tavaly novemberben kezdődött medencében, márciustól a Velencei-tóban gyakorolt, a kezdeti időszakban 5-6 fokos volt a tó, de ez is azt a célt szolgálta, hogy mire eljut Írországba, az akklimatizációja meglegyen.

A teljesítés költségeiről is nyíltan beszélt, átúszásonként és helyszínenként 5-6 millió forinttal kell számolni, az éves költségvetés ennek a duplája.

És mi a legrosszabb az egészben? A várakozás.

A következő kihívás pedig Manhatten szigetének a körbeúszása, ez 50 kilométer. 2020-ban ez lesz a fő projekt.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×