Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

A sportolók sokszor nem is tudják, hogy milyen bajban vannak

Meg kell keresni a pszichológiai okait a bulimiának, a megfelelő orvosi kontroll mellett legtöbbször a szülőknek és az edzőknek is változtatniuk kell a viselkedésükön, hogy a fiatal sportoló meggyógyuljon - mondta az InfoRádióban Lénárt Ágota sportpszichológus.

A bulimia azért vált újra beszédtémává, mert nemrég Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai, illetve a felnőttek közötti Európa-bajnoki ezüstérmes úszónő a honlapján számolt be arról, hogy évek óta bulimiával küzd. Az úszónő részletesen elmeséli, hogyan alakult ki nála a betegség: „Nem volt megállás, nem volt pihenő. (...)

Minden erőmmel azon voltam, hogy teljesítsem a szüleim, az edzőim és a tanáraim igényeit.”

Lénárt Ágota sportpszichológus, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője az  InfoRádióban azt mondta, sok esetben a bulimiában szenvedők nem is tudják, hogy milyen bajban vannak és hogy szakmai segítséget kellene kérniük. A serdülőknél ráadásul az az igény, hogy szeretnének jól teljesíteni és megfelelni az elvárásoknak, könnyen háttérbe szoríthatja a segítségkérést, mert azt gondolják, hogy ezzel gyengének mutatkoznak.

A sportolók sokszor nem is tudják, hogy milyen bajban vannak

A sportolók védelme

A sportolók esetében elmondta, a különböző biológiai adottságokat fontos lenne feltérképezni, mert ha valakit olyan terhelés ér, ami az életkorának vagy a sportágának nem megfelelő, akkor annak a súlya alatt hamar kimerülhet. A sportpszichológus szerint be kell állítani a versenyzők terhelés-pihenés arányát. 

A bulimiából általában nem szoktak tudni egyedül kilábalni a háttérben meghúzódó pszichológiai okok miatt, ezért úgynevezett megküzdési stratégiákat kell megtanulniuk, hogy úrrá lehessenek rajta. Fontos, hogy a környezet megértse, hogy ilyenkor segítségre van szükség, és ennek megfelelően idejekorán szakemberhez jusson el a sportoló. És fontos, hogy a szülők és az edzők is változtassanak a viselkedésükön, és orvossal együtt döntsék el, hogy mennyire terhelhető az érintett sportoló - sorolta a szakember.

A szakember szerint a klinikai zavarok akkor alakulhatnak ki, ha valaki

abban a tudatban él, hogy nem ura sem a saját testének, sem pedig a saját az életének, hogy csak mások kívánalmainak próbál megfelelni,

és ilyenkor egyfajta veszteséget is elkönyvel azzal kapcsolatban, hogy nem a saját életét éli. Ez pedig önmagában elegendő „pszichológiai gyújtópont” lehet ahhoz, hogy valamilyen formában önkárosító, önsorsrontó dolgokhoz nyúljon, ami sok esetben biológiai, élettani károsodással is jár.

Lénárt Ágota azt mondta, az elvárások mértékét megfelelő módon kell meghatározni, úgy, mint amikor „a konfekcióruhát az egyénre szabják”. A kialakított kereteken túl azonban nem szabad többet elvárni, mert az már károsodással jár együtt. Gond akkor szokott lenni, amikor valamelyik szempontot nem tekintik fontosnak, és azon a területen túlterhelik a sportolót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×