-1 °C
A vidi.hu idézte a korábbi legendás játékos első e minőségben tett nyilatkozatát is: "Nagy a feladat és érdekes a kihívás. Két hete még nem gondoltam volna, hogy ma erről fogunk beszélgetni. Kovács Feri bácsi megkeresésére, illetve az ő támogatásával kerültem kapcsolatba a tulajdonossal és a vezetőkkel, és úgy érzem, komoly, embert próbáló, ugyanakkor imponáló feladat vár rám a Videoton FC-nél. Feri bácsi olyan jövőképet vázolt, amibe az én hozzáállásom, mentalitásom beleillik. Ahogy mondtam, a feladat nagyon vonzó számomra, hiszen ilyen jellegű munkát szerettem volna korábban is végezni."
A kaposvári születésű egykori támadójátékos 1954. március 13-án született Kaposváron. A helyi Vasas nevelése volt, majd szülővárosa csapatában, a Rákócziban mutatkozott be az élvonalban: nevezetes találkozón, az egyesület történetének első élvonalbeli találkozóján.
1975 augusztusában a Rákóczi Burcsa Győző két góljával győzte le 2-0-ra a Vasast. (Ez volt az a találkozó, amelyre máig úgy emlékeznek, hogy azon szólalt meg a néma, egy szélhámos szurkoló.)
A szezon végén a Rákóczi bennmaradt az élvonalban, Burcsa ellenben klubot váltott, a Videoton játékosa lett. 1981-ig 147 bajnoki meccsen játszott a Vidiben, előbb hatodik, majd háromszor negyedik, közben egyszer kilencedik lett a csapata.
A legjobbkor igazolt Győrbe: akkor érkezett Verebes József is a csapathoz. Óriási sikerei voltak az ETO-nál, a Hannich, Póczik, Burcsa hármas nemcsak hogy az ország leggólerősebb középpályás triója, de egyenesen legendás lett.
Aztán Burcsa Győző ismét jókor váltott: visszatért a Kovács Ferenc által irányított Videotonba. A csapat az első idényben rögtön az utóbbi lassan negyven év legnagyobb magyar kupasikerét érte el: bejutott az UEFA-kupa-döntőjébe. Burcsa Győző mind a 12 mérkőzésen játszott a sorozatban.
Az UEFA-kupa-döntő után valóra tudta váltani az álmát: külföldre szerződött. A francia AJ Auxerre játékosa lett, egy ideig Eric Cantona is a klubtársa volt. A világhírű Guy Roux volt a mestere. Két év után - amelybe beleesett a mexikói világbajnokság is - a Melun csapatához igazolt, majd egy évet játszott még a Racing Cub d'Arras színeiben.
A válogatottban Bene Ferenc búcsúmérkőzésén, 1979. szeptember 12-én mutatkozott be, még Győrbe igazolása előtt játszott további három mérkőzésen. Utána hosszú szünet következett, bármilyen jól is játszott az ETO-ban, csak már az első bajnoki cím megnyerése után, 1982 szeptemberében került vissza.
Tizedik válogatottsága, az angolok elleni hazai vereség után megint kegyvesztetté vált, hiába menetelt a Vidi az UEFA-kupa döntőjéig, hiába került ki az Európa-bajnok franciák bajnokságába.
Csak 1986 márciusában, a brazilok elleni felejthetetlen hazai meccsen játszott újra. Kijutott a mexikói világbajnokságra, két mérkőzésen játszott is. Verebes Józsefnél szerepelt aztán 15. alkalommal, utoljára a nemzeti tizenegyben 1987. április 29-én.
1990 és 1996 között edzőként dolgozott, irányította Videotont, a Nyíregyházát, majd a Sopront. Az utóbbi szűk két évtizedben alig maradt kapcsolata a sportággal, kereskedelemmel foglalkozik, vállalkozóként dolgozik. Most visszatér.
1975 augusztusában a Rákóczi Burcsa Győző két góljával győzte le 2-0-ra a Vasast. (Ez volt az a találkozó, amelyre máig úgy emlékeznek, hogy azon szólalt meg a néma, egy szélhámos szurkoló.)
A szezon végén a Rákóczi bennmaradt az élvonalban, Burcsa ellenben klubot váltott, a Videoton játékosa lett. 1981-ig 147 bajnoki meccsen játszott a Vidiben, előbb hatodik, majd háromszor negyedik, közben egyszer kilencedik lett a csapata.
A legjobbkor igazolt Győrbe: akkor érkezett Verebes József is a csapathoz. Óriási sikerei voltak az ETO-nál, a Hannich, Póczik, Burcsa hármas nemcsak hogy az ország leggólerősebb középpályás triója, de egyenesen legendás lett.
Aztán Burcsa Győző ismét jókor váltott: visszatért a Kovács Ferenc által irányított Videotonba. A csapat az első idényben rögtön az utóbbi lassan negyven év legnagyobb magyar kupasikerét érte el: bejutott az UEFA-kupa-döntőjébe. Burcsa Győző mind a 12 mérkőzésen játszott a sorozatban.
Az UEFA-kupa-döntő után valóra tudta váltani az álmát: külföldre szerződött. A francia AJ Auxerre játékosa lett, egy ideig Eric Cantona is a klubtársa volt. A világhírű Guy Roux volt a mestere. Két év után - amelybe beleesett a mexikói világbajnokság is - a Melun csapatához igazolt, majd egy évet játszott még a Racing Cub d'Arras színeiben.
A válogatottban Bene Ferenc búcsúmérkőzésén, 1979. szeptember 12-én mutatkozott be, még Győrbe igazolása előtt játszott további három mérkőzésen. Utána hosszú szünet következett, bármilyen jól is játszott az ETO-ban, csak már az első bajnoki cím megnyerése után, 1982 szeptemberében került vissza.
Tizedik válogatottsága, az angolok elleni hazai vereség után megint kegyvesztetté vált, hiába menetelt a Vidi az UEFA-kupa döntőjéig, hiába került ki az Európa-bajnok franciák bajnokságába.
Csak 1986 márciusában, a brazilok elleni felejthetetlen hazai meccsen játszott újra. Kijutott a mexikói világbajnokságra, két mérkőzésen játszott is. Verebes Józsefnél szerepelt aztán 15. alkalommal, utoljára a nemzeti tizenegyben 1987. április 29-én.
1990 és 1996 között edzőként dolgozott, irányította Videotont, a Nyíregyházát, majd a Sopront. Az utóbbi szűk két évtizedben alig maradt kapcsolata a sportággal, kereskedelemmel foglalkozik, vállalkozóként dolgozik. Most visszatér.
