Nagy iramban, ám komoly védekezések mellett kezdődött a mindent eldöntő hetedik találkozó. Nem akadt sok helyzet, majd a 15. percben váratlanul vezetést szerzett a Boston. Marchand középre adását Bergeron vágta a kapuvas segítségével a hálóba. A gólszerző és a rivális kapus, Luongo a kanadai válogatottal egy évvel ezelőtt éppen ebben a csarnokban nyert olimpiai aranyérmet, ráadásul voltak világbajnokok is, és mindkettőjüknek már csak a Stanley Kupa hiányzott a gyűjteményből. (Utólag kiderült, hogy a csatár lett a tripla aranyklub tagja.) A Bruins a kanadai városban most lőtt először gólt a nyitó harmadban.

A folytatásban az amerikai együttes hálóőre, a 37 esztendős Thomas a szerencsével sem állt hadilábon. Õ egyébként a védésszámokat tekintve NHL-rekorder lett, ennyi hárítása még egyetlen kapusnak sem volt a playoffban.

A második felvonást Marchand kapuvasat érintő lövése vezette be, majd a vendégek szlovák óriása, Chara kétszer is gólhelyzetben blokkolt. A 33. percben Marchand - akinek nyári erőnléti edzője a dunaújvárosi tréner, J. P. McCallum - parádésan kerülte meg a kaput, a korong pedig visszavetődő Luongóról saját gólvonala mögé pattant.

Iramot váltott a Canucks, emberelőnybe került, ám Bergeron létszámhátrányban megint villant. Első lövését még védte a kapus, de ahogy elesett, a pakk a csatár testéről besodródott. Az alapszakaszgyőztes együttes két svéd sztárja, Daniel és Henrik Sedin ennél a gólnál is a jégen volt.

A záró felvonásban ellentámadásokra rendezkedett be a Bruins, és magabiztosan őrizte előnyét, még Lucic kiállítása alatt sem volt vancouveri ziccer. A végén még lehozott kapus mellett Marchand állította be a végeredményt.

A fináléban most először nyert a vendégségben lévő alakulat. Ez volt a liga történetének 16. olyan döntője, amikor a hetedik összecsapás döntött a kupáról, és most nyert negyedszer a vendég (1945: Toronto Maple Leafs, 1971: Montreal Canadiens, 2009: Pittsburgh Penguins, 2011: Boston)

A Boston fennállása hatodik bajnoki címét szerezte (1929, 1939, 1941, 1970, 1972, 2011), az utolsó siker óta öt döntőt veszített a Bruins, de ez a rossz széria most megszakadt, míg az 1970 óta NHL-tag Vancouver - három elbukott fináléval (1982, 1994 és most) - változatlanul kupa nélkül áll. A kanadai együttesek átka nem tört meg: utoljára 1993-ban a Montreal tudott nyerni bajnokságot a sportág őshazájából.

A Bruins lett az NHL történetének első csapata, amely úgy nyert Stanley Kupát, hogy a menetelés során háromszor is hétmeccses sorozatban diadalmaskodott.