Már a szekszárdi úti kölyökcsapatban láttam Szusza Ferencet játszani, ott tanult meg futballozni, pontosan lőni. Az elképesztő gólerősség már ekkor megvolt benne, nem véletlen, hogy még 13 éves sem volt, amikor az Újpest szerződtette - emlékezett vissza Szepesi György.

A szintén legendás sportriporter szerint Szusza Ferenc a legnagyobb magyar klasszisok közé tartozik, Puskás Ferenccel, Bozsik Józseffel, Hidegkuti Nándorral és másokkal együtt; gólerőssége és pontos lövései alapján pedig - a fiatalabb generációból - Tichy Lajoshoz lehet hasonlítani.

A jóvátehetetlen sérülés

Szepesi György emlékeztetett arra, hogy a gólrekorder futballista válogatottbeli pályafutását kettétörte az a sérülés, amikor 1949-ben, a lengyelek elleni mérkőzés előtti edzésen belelépett egy fűcsomóba és kifordult a térde.

Ez elképesztően súlyos hátrányt jelentett számára, nagyon nehéz volt visszanyernie korábbi formáját. Az Újpestben ez sikerült neki, de a válogatottban Kocsis Sándort kellett volna kiszorítania. Legalább 75 válogatottságot érdemelt volna, de emiatt még a 25-öt sem tudta elérni - tette hozzá.

A riporter kitért arra is, hogy Szusza Ferenc edzőként is hihetetlenül sikeres volt, Lengyel- és Spanyolországban is, a spanyolok a mai napig emlegetik ottani munkáját.

Az utolsó szavak

Szepesi György elmondta: baráti köréből utoljára Várhidi Pál látogatta meg a kórházban a futballistát.

"Mentsetek meg, nem bírom" - kérte Szusza Ferenc Várhidi Pált, aki megnyugtatta, hogy jó kezekben van, és december elsején, a születésnapján egy üveg pezsgővel koccintanak az egészségére.

"Egy üveg pezsgővel?" - csillant fel Szusza Ferenc szeme, mosolygott, a pezsgő ízét érezte szájában. Ez volt az utolsó mondata - fejezte be Szepesi György.