Infostart.hu
eur:
384.13
usd:
327.11
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond az 1989-es népfelkelés 35. évfordulója alkalmából a temesvári Új Ezredév Református Központban megrendezett gálaesten 2024. december 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás: a jogállamhoz lelkiismeretes jogászok kellenek

A köztársasági elnök a fővédnöke a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett konferenciának, ahol fel is szólalt.

A jogállam működtetéséhez minden korban elhivatott, lelkiismeretes, felkészült jogász szakemberekre van szükség - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a polgári közjegyzőség 150 éves jubileuma alkalmából szervezett konferencián Budapesten.

Az államfő hozzátette: olyan emberekre van szükség, akiket a közjegyzői kar 1875 óta ad Magyarországnak, akiknek szakmaiságához, figyelmességéhez és pártatlanságához kétség sem fér. Olyan közjegyzőkre, akiknek a hitelesség őreiként valódi iránytűjük az igazságosság - hangsúlyozta.

Sulyok Tamás emlékeztetett: 150 évvel ezelőtt Magyarországon az egész jogrendszer megújult, a hatályba lépő új törvények először a bíróságok, majd az ügyészek, 1875-től pedig a közjegyzők és az ügyvédek működését szabályozták.

A közjegyzőkről szóló törvény megteremtette a polgári közjegyzők hivatásrendjét. A közjegyzőség a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként az egyik fő tartópillér, alkotmányos rendünk fontos része lett - mutatott rá.

Az államfő kiemelte: a közjegyzőknek a kezdetektől magas szintű jogi szaktudással kellett rendelkezniük, alapvető elvárás volt a feddhetetlenség, több összeférhetetlenségi kritériumnak kellett megfelelniük. A nagy tudás mellett a pontosság, a precíz munkavégzés is ismertetőjelükké vált. Feladatuk volt a jog elsőségét és kikezdhetetlen hitelességét képviselni a kiépülő és megerősödő jogállamban - mondta Sulyok Tamás, hozzáfűzve: a közjegyzőség küldetése lett felmutatni a jogrend stabilitását és vitán felül álló erejét. A közjegyzők a közhitelesség letéteményesi lettek, a közjegyzői kar esküjében az alkotmányhoz való hűségét fogadta meg.

A köztársasági elnök emlékeztetett: a közjegyzői törvény kodifikátora Ökröss Bálint jogtudós volt, aki műve megalkotása előtt több nyugat-európai állam közjegyzői intézményét tanulmányozta, majd amikor az új hivatalt létrehozó törvény hatályba lépett, lemondott minisztériumi állásáról és maga is közjegyzőnek állt.

A közjegyzői hivatást nemcsak a 150 évvel ezelőtti törvény hozta létre, hanem a tisztséget betöltő közjegyzők és helyetteseik formálták igazi hivatásrenddé - hangsúlyozta az államfő, aki köszönetet mondott Rokolya Gábor akadémikusnak a közjegyzői kar történetének alapos feltárásért.

A köztársasági elnök a fővédnöke a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett eseménynek.

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×