Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Professional microphone in radio studio
Nyitókép: avdyachenko/Getty Images

Zenészekből lett rádiós legendák mesélnek a 90-es évek kulisszatitkairól

A rádiós megjelenés komoly „betörési lehetőséget” jelentett a 90-es és 2000-es évek zenei együtteseinek, ezért azok gyakran már kifejezetten a rádiók igényei alapján gyártották a dalaikat – egyebek mellett erről beszélt a Rádió 100 podcastsorozat 6. epizódjában Abaházi Csaba és Patkó Béla „Kiki”. A zenész-műsorvezetők elmondták, hogy miképpen kerültek a zenekarjuk éléről a rádióstúdiók mikrofonjai mögé, de felidézték a Juventus, a Danubius és a Sláger Rádió tömegeket megmozgató konkurenciaharcát is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.

A közlemény alapján a rendszerváltás éveiben induló könnyűzenei adók a műsorvezetőiket is gyakran népszerű formációk frontemberei közül választották ki, így került Patkó Béla „Kiki”, az Első Emelet énekese a Juventus Rádió, Abaházi Csaba, a Sing Sing együttes sztárja pedig előbb a Rádió 1, majd a Danubius Rádió műsorvezetői székébe. A nagy múltú zenész-rádiósok most a Rádió 100 stúdiójában tartottak közös múltidézést.

A beszélgetésen egyebek mellett szóba került a rendszerváltást követő évek gyakori tulajdonosváltásainak hatása a hazai kereskedelmi rádiózásra: Abaházi Csaba felidézte, hogy a Danubius egyik új külföldi tulajdonosa például nem akarta az LGT és a Bikini slágereit játszani, mert úgy látta, hogy azok nem illenek a világelső popsztár, Britney Spears dalai mellé. Patkó Béla a téma kapcsán elárulta, hogy végül éppen egy tulajdonosváltás vezetett el oda, hogy kilenc év után otthagyta a Juventust.

A közlemény szerint a zenész-rádiósok arról is beszéltek, miképpen szembesültek azzal, hogy a frekvenciahasználat nem örök időkre szóló „hitbizomány”, és azzal, hogy egy műsorszolgáltatási jogosultságot el is lehet veszíteni.

"Nagyon érdekes időszak volt, mert egyrészt nem hittük el, hogy ez megtörténhet. Valamiért öröknek hittük azt, hogy ha van egy rádió, akkor az örökké működik" – idézte fel a korszakot Abaházi Csaba a közlemény alapján.

Közölték azt is, hogy a podcast vendégei kitértek a rádiós piac átrendeződésének hatásaira, és arra a kérdésre is keresték a választ, hogy miben áll a rádiózás titka, vagyis hogy miben rejlik az a varázs, amelynek köszönhetően a földi sugárzású rádiózás napjaink robbanásszerű technikai fejlődése ellenére is vonzó tudott maradni.

A Rádió 100 a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének (RAME) jubileumi podcastsorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A műsor húsz epizódon keresztül, sztárvendégekkel és ismert rádiós személyiségekkel idézi fel a százéves hazai rádiózás jelentős eseményeit, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás történetére.

A sorozat támogatója és szakmai partnere az NMHH, amelynek közösségi csatornáin hetente láthatók a műsor új epizódjai – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Utoljára több mint hat éve, 2020 elején volt példa olyanra, amit az elmúlt napokban tapasztaltunk: a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá csökkent. Az év eddig eltelt négy és fél hónapjában egyértelműen a magyar állampapírok az európai piac sztárjai, rajtunk kívül egyetlen európai piacon sem volt hozamcsökkenés, miközben a magyar tízéves hozam mintegy 100 bázisponttal lett alacsonyabb. Az elmúlt években volt már szó Észtországról, Lengyelországról, Szlovákiáról és Romániáról, mint a régió éltanulói, most úgy tűnik, hogy eljöhet a „bezzeg Magyarország” időszaka. Egyelőre azonban ez még csak az ígéret, és az arra épülő spekuláció, a bizonyítékot a következő hónapokban kell szállítani hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×